Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

Gerencsér, „az Kholosvari" 1634-ben kérték Poppel Évától a rohonci kastély ebédlőpalotájában összedőlt kályha újjáépítésére. (Batthyány-lt. Miss. 14.971,) Gerencsér, kukméri 1622-ben Szalónakról küldték Körmendre, az általa gyártott két kályhás kemence építésére, (Batthyány-lt, 4.489., 30.496.) Gerencsér, németújvári 1635 és 1638 között nyolc alkalommal fizettek neki a várban végzett munkáért. (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs, No, 39.) Gerencsér, „az Roory" 1622-ben jelentette Marusics Mátyás németújvári fővárnagy, hogy a várba „fel vitte amit tsinált". (Batthyány-lt. Miss. 30.496.) Gerencsér, szalónaki 1599- ben szerepel a jobbágyok összeírásában. [Zimányi 1968. 297.) 1600- ban és 1601-ben Szalónak várában állított új cserépkályhákat. (MKI, Joanelli) Az 1648. évi összeírásban is felsoroltak egy itteni mestert. (Rimányi 1968. 297.) Gerencsér, szenteleki 1622 előtt működött, akkor a falubeliek ismeretlen ok miatt elkergették. (Batthyány-lt. Miss. 30.496.) Gerencsér, szentgróti 1622-ben „az Gallasary"-nak nevezett mesterhez hasonlóan 200 kályhaszemet gyártott a németújvári vár részére. (Batthyány-lt. Miss. 30.496.) Gerencsér, újkeresztény 1655-1656-ban említik a németújvári várban, ahol önálló háza volt és ahol dolgozott. (MKI, Iványi) 1656 júniusában külön szerződtek vele. (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs., f. 15-17.) Gerencsér, uradalmi Nagyszentmihály falu összeírásában 1576-ban szerepel „az úr gerencséré", 1601-ben és 1648-ban pedig egy-egy jobbágy mester, [Zimányi 1968. 237.) Gerencsérek, a stájerországi Kírschlagból 1688-ban a bozsoki Batthyány-kastély kályháit építették. (Batthyánylt. Miss. 5.679.) Gerome, ácsmester 1632-ben jelentette Farkas János tiszttartó, hogy megalkudott vele a németújvári torony tetejének készítésére, azt Hoslinger ácsmesterrel közösen végzi. (Batthyány-lt. Miss. 13.505.; Koppány 1984. 546.) GILSSWERTH, Ulrich. Pinkafői uradalmi üvegesmester 1645-ben az ottani üveghuta vezetője volt. [Kametler 1961. 170.) GOYS, Antonio. Hartbergi kőfaragó 1647-ben a németújvári ferences kolostorba címeres sírkövet faragott 73 forintért. (Aggházy 1959. 201.; Aggházy 1967. 326.; Koppány 1984. 552.; Koppány 1988. 472.) Grazli, ácsmester 1600-ban és 1601-ben Rohoncon fizettek ottani munkájáéit. (MKI, Joanelli) Gregor, kőművesmester 1599 és 1601 között Rohoncon működött. (MKI, Joanelli) GRUNDNER, Wolfgang. Bécsi ácsmester 1640. április 11 -én a rohonci kastély tetőszerkezetének készítésére szerződtek vele, ugyanazon év december 30-án pedig Szily István németújvári városi házára. 1641. március 15-én a németújvári vár, május 15-én a rohonci kastély és szeptember 24-én a németújvári ferences kolostor tetejének elkészítésére szerződtették, végül 1642. március 22-én ismét Rohoncra. (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs., f. 14-15V.; Koppány 1988. 473.) Az időpontok alapján valamennyi helyszínen a Simone Retacco által vállalt építkezések ácsmunkáinak vállalkozója volt. GUMPELZH

AMMER, Paul. Feldbachi üvegesmester 1640-ben, valószínűleg a németújvári várban dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 17.301.) György, rohonci polgári ötvös 1638 és 1655 között dolgozott Batthyány I. Ádám részére, levelei szerint aranyozott tollakat, gombokat, kapcsokat és csatokat készített és aranyozott. (MKI, Iványi) HABERMANN, Andreas. Bécsi udvari rézműves 1649-ből ismert Batthyány I. Ádámhoz írott levele, nála rendelt edényekről. (Batthyány-lt. Miss. 17.614.) H AIN KA, Matheus. Rohonci asztalosmester 1637-ben az ottani kastély új palotájába képrámákat készített. (MKI, Iványi; Aggházy 1959. 205.; Aggházy 1967. 326.) 1650-ből fennmaradt szerződése szerint a németújvári várban készülő toronyhoz „Abrisst tsinalok", s azt két legényével és saját szerszámával, de az uradalom által adott fából készíti el. (Batthyány-lt. P. 1322, 122. cs., f. 16-17,; Koppány 1984, 553.) Hans, asztalos A számadásokban 1643 és 1649 között szerepel. 1643-ban a németújvári vár bibliotékájának polcait készítette. (Iványi 1983. 234., 244.) 1649-ben ismeretlen munkán a szalónaki várban dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs., f, 213.) Hans, kőművesmester 1569-ben legényeivel együtt Szalónak vára palotáját és kápolnáját építette. (Batthyány-lt. Miss. 53.431.) Feltételezhetően az ugyanebben az időben és ugyanott, valamint a németújvári várában dolgozó, János mester néven említett kőművessel azonos. Hans, lakatgyártó 1600-ban Rohoncon fizettek neki. (MKI, Joanelli) Hans, újkeresztény ács 1636-ban szerepel a szalónaki váruradalom gabona elszámolásában. (Batthyány-lt. P. 1315. 1. cs., f, 12) Esetleg azonos volt azzal az ugyancsak Hans nevezetű áccsal, aki 1645-1646-ban a németújvári várban az új bibliotéka mennyezetét és ablakait készítette. (MKI, Iványi) Hätz, újkeresztény ács 1644-ben Csáky László kérte, hogy Pápára küldjék. (Batthyány-lt. Miss. 8.451.) Feltételesen azonosítható az előző, Hans nevű újkeresztény áccsal, Hámorkovács, szalónaki uradalmi mester Ószalónakon a 15. század második felétől működött vasbánya, kohó és hámor, amelyet az akkori birtokos, Andreas Baumkircher (1445-1471) nyittatott. A bányát egy évszázaddal később Batthyány III. Boldizsár felújíttatta [Prickler 1985. 142.), a hámori azonban 1540ben is említik [Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története. Budapest, 1991. 112.), 1545-ben építkeztek rajta. (Batthyány-lt. Miss. 9.677., 9.679.) 1568-ban és 1570-ben ott dolgozó, név szerint felsorolt jobbágyok szerepelnek az uradalmi összeírásban. (MKI, Joanelli; Heckenast •} 991. i. h.; Zimányi 1968. 303.) Batthyány Boldizsár 1571 -ben kapott engedélyt II. Miksától bányanyitási engedélyt. Nyomában 1573-ban ismét szerepel a hámor, amelyhez