Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

27. kép. Budapest, az Egyetemi-templom hajója a főoltár felé építményt a szazadfordulón szállították át a pesti Józsefvárosi Kálvária térről mai helyére. (26. kép) A kápolna baluszteres erkélykorlátokkal övezett teraszát kétoldalt lépcsőkarok ölelik át lendületes, nagyszerű bevezetést alkotva a keresztre feszítés szoboralakjai számára. A lépcsőket tartó pillérek szabálytalan ívpályájú archivoltokat tartanak, homloklapjaikon Hildebrandt merész pillérkialakításai: rajtuk nem fölfelé, hanem lefelé, finom vonalban keskenyedő pilaszterekkel. A művet két évvel a főépítész halála után 1747-ben állították fel. Lucas Hildebrandt másik hipotetikus műve a legszebb magyarországi barokk templom, az egykori pálos, ma egyetemi templom. (27-28. kép) A nagyszerű műalkotás szerzőjét hitelesen a kutatás tisztázni nem tudta, odáig azonban eljutottunk, hogy az alkotó személye - az elterjedt hiedelemmel szemben - Mayerhoffer András, ez a hiteles művekkel alig rendelkező pesti kőművesmester aligha lehetett. A pálosok templomának tervelt a Pozsonyban székelő Esterházy Imre hercegprímásnak a kitűnő ízlésű és műveltségű főpapnak kellett jóváhagynia, aki maga is a pálos rendből emelkedett magas méltóságába, és aki olyan művészekkel állott kapcsolatban, mint Georg Raphael Donner szobrász, Galli Bibiena császári udvari festő, Joseph Emanuel Fischer von Erlach császári főépítész, Franz Anton PHgram Alsó-Ausztria tartományának építőmestere, Felice Allio a klosterneuburgi Ágostonrendiek kolostor koloszszusának, egyben a Habsburgok „Escorial"-jának építésze. Mayerhoffer András a Salzburgból bevándorolt és Pesten letelepedett kőműves 1729-ben tette le mestervizsgáját és szerezte meg a céhtagsághoz - tehát az önálló építkezéshez - való jogot. A pálosok pesti templomának tervét 1722-ben fogadták el, az alapokat pedig 1724-ben tették le. Abszurd föltevés, hogy abban az időben egy kőműveslegénytől terveket kértek volna, A templom első kivitelező mestere Drenker Mátyás pesti kőművesmester volt, 1729-1735-íg, Mayerhoffer 1735-től 1742-ig a kivitelező vállalkozó, Siegl Márton sziléziai származású kőművesmester pedig, aki a homlokzatot és a tornyokat húzta föl, A templom tehát hoszszú ideig épült, de egységes terv szerint. Hatalmas belsőterét a szentélytől szabad oszlopokon emelkedő arcus triumfalis méltósága emeli ki a szokványos templom interieurök közül. Homlokzatsíkját a tervező művész enyhe hullámokkal mozgatta meg, Ez a finom vonaljáték - mint a tengerfövényén alig fodrozódó kristályvíz tükrének játéka - a homlokzat egészének nemes előkelősé28. kép. Budapest, az Egyetemi-templom stalluma