Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

III. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A FORRADALOMIG (1945-1956)

cialista építő magyar nép élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja! (Újdiósgyőr, 1952. április 8. Építkezések Párbizottsága.) 97. Az „óriáskohó" avatása Gerő Ernő elvtárs beszéde: Diósgyőri Munkás 1952. május 13. (részlet) Vasárnap délelőtt zászlódíszbe öltözött a Diósgyőri Kohászati Üzemek ha­talmas gyártelepe. Diósgyőr dolgozói az alkotó munka diadalát ünnepelték. Elké­szült ötéves tervünk egyik büszkesége, a diósgyőri óriáskohó, amely már vasat ad szocialista hazánknak. Kedves Elvtársak! Az új nagyolvasztó felépítése és üzembe helyezése erősíti országunkban a munkás­osztály szövetségét a dolgozó parasztsággal. Erősíti a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztály, a népi demokrácia államhatalmát. Az új nagyolvasztó, elvtársak, nyersvas termelésünket több, mint egyharmad­dal fogja megnövelni. Több nyersvas - több acél! Több acél pedig - több gép, több traktor, több kombájn, több kerékpár, motorkerékpár, gépkocsi, mozdony, több ipa­ri és mezőgazdasági felszerelés, több szállítóeszköz, több fogyasztási jószág, jobb és szebb élet s erősebb ország! Elvtársak! Olyan kis országban, mint Magyarország, nem mindennapos do­log új, korszerű nagyolvasztó építése és üzembe helyezése. Magyarországon utoljá­ra 14 évvel ezelőtt, 1938-ban helyeztek üzembe új nagyolvasztót. Azt itt Diósgyőr­ben 1933-ban kezdték építeni és mintegy 6 esztendeig építették. Mi viszont ezt a nagyolvasztót, amelyet nem lehet összehasonlítani a régiekkel, mert ezek eltörpül­nek mellette, 8 és fél hónap alatt építettük fel s helyeztük üzembe. Mi tette lehetővé, hogy ilyen bonyolult, nagyméretű, számunkra teljesen szo­katlan építkezést ilyen hallatlanul rövid idő alatt megvalósítsunk? Lehetővé tette, mindenekelőtt, a baráti Szovjetunió és személyesen Sztálin elvtárs nagyszerű, önzetlen, testvéri segítsége! Az új nagyolvasztó az első, amelyet hazánk felszabadítása óta építettünk. De ezt újak és újak fogják követni. Itt is, Sztálinvárosban is fogunk mi még a legköze­lebbi években nem egy nagyolvasztót, acél- és hengerművet avatni. Mert pártunk, Rákosi elvtárs megmondotta, hogy ötéves tervünk végére országunknak a „vas és acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá kell válnia"! Nem kétséges, hogy így lesz! Mert pártunk, Rákosi elvtárs olyan feladatokat tűznek elénk, amelyeknek megvalósítása nem könnyű ugyan, de amelyek a megva­lósításra megérettek, s amelyek megvalósításához a szükséges eszközökkel rendel­kezünk. Éljenek az új nagyolvasztó építői, szerelői és üzemi dolgozói! Éljen pártunk és népünk bölcs vezére, a mi szeretett Rákosi elvtársunk! Éljen nagy tanítómeste­rünk, a magyar nép igaz barátja, a béketábor lángeszű vezére, Sztálin elvtárs! Az avatóünnepség részvevői hosszú perceken át hatalmas lelkesedéssel él­tették a nagy Sztálint, Rákosi elvtársat, a pártot, mintegy szavakkal is kifejezve, hogy a kohóépítők hős munkájából újabb erőt merítenek a terv túlteljesítéséért vívott harcukban. Vasárnap délelőtt a szombat délutáni 14, az éjszakai 30 tonnás csapolás után már 40 tonna nyersvasat adott az óriáskohó. Vö. 328.

Next

/
Oldalképek
Tartalom