Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VII. A PRIVATIZÁCIÓ ÉS DRÁMAI KÖVETKEZMÉNYEI (1992-2005)

268. Valkó Márton halálára Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, 3. 1996. 75-76. Valkó Márton 1911-ben Debrecenben született, iskolai tanulmányai is ide kötötték. Alapszakmája vasesztergályos volt, később az 1950-es évek elején üzemmérnöki és gazdaságmérnöki tanulmányokat folytatott, illetve ilyen képesítésű okleveleket szerzett. Szakmai hozzáértését és felkészültségét Csepelen, a Weiss Manfréd Művek munkásaként szerezte. 1945 előtt részt vett a baloldali munkásmozgalomban, ennek részeként hoszszabb időt töltött Franciaországban. 1945-től különféle gazdasági vezetői munkaköröket töltött be. Vezetője volt a Csepel Műveknek, majd amikor 1948-ban az államosítások után létrehozták az önálló nemzeti vállalatokat, Ózdra került. Az Ózdi Nemzeti Vállalat igazgatójaként Kossuth-díjat kapott. Ózdról Miskolcra, illetve Diósgyőrbe vezetett az út. Valkó Márton 1953-1963 között Miskolcon élt, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója volt. Több fejlesztés és építkezés, beruházás főződik nevéhez, így egyebek között: a gyár betonozott úthálózatának kiépítése, a Schloemann meleghengersor felépítése, a blokk- és bugasor rekonstrukciója, az ércdarabosító-mű beruházása, a gyár víz- és energia rendszerének korszerűsítése. A diósgyőri elavult acéllemezgyártás megszüntetésével és szakemberek átengedésével közvetve segítette a Dunai Vasmű megépítését. Miskolcon sokat foglalkozott a szociális és kulturális ellátás, a gyár és környéke kapcsolatainak javításával, igazgatósága idején épültek az üzemi éttermek, orvosi rendelők, üdülők, bölcsődék, óvodák. Korszerűsödött a régi lakótelep, új családi házas övezet épült a Komlóstetőn, a kohósalak feldolgozása révén blokkos lakásépítés indult meg a Kilián városrészen. A nők foglalkoztatásának elősegítésére ingyenesen átengedte a jelenlegi csokoládégyár és a volt Hámor étterem épületeit. Ez időben részben az LKM közreműködésével épült, illetve jelentősen fejlődött az Egyetem, a Kohászai Technikum, a Vasas Művelődési Ház, a stadion-lelátó, a 100. sz. Iparitanuló Intézet. Személyesen is közreműködött a városkörnyéki nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának segítésében és ezzel Miskolc lakossága élelmiszer-ellátása javításában. 1964-1968 között párizsi nagykövet volt, majd innen visszatérve a budapesti metró-építés befejezésével bízták meg. Ezt a munkát nyugdíjazásáig végezte. Nyugdíjazása után visszavonult, Budapesten élt. 1996 márciusában hunyt el. 1973-ban megkapta Miskolc város díszpolgári címét. 1997 269. Milliárdos veszteség, 2430 fős leépítés Részlet Szalma István DAM Rt. vezérigazgatónak az MVAE Igazgatótanácsának ülésén elhangzott hozzászólásából. Borsodi pillanatkép. Bányászati és Kohászati Lapok 1997. február-március hó Az alapvető cél az volt, hogy a vállalatot olyan helyzetbe hozzuk, hogy képes legyen a hazai minőségi acéligények kielégítésére, az ezen felül jelentkező termelési többletet gazdaságos exportpiacokon helyezze el, ezenkívül olyan gazdálko-