Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

mint a szóbanforgó Győr pavilonja mellett fekvő kopott acélvéső, mely a szerző­désben kikötött 90.000 ütésen felül még 134.822 ütést bírt ki, alig szenved kétséget. A diósgyőri gyár ezt a hatalmas eredményt azzal érte el, hogy a német és francia gyárakban követett módszertől eltérve, a Martin-acélt nem savas, hanem bázikus anyagokkal bélelt kemencében gyártja és ferromangán-sziliciummal, meg alumíniummal gáztalanítja. (Edvi Illés Aladár) Ld. még 465. Az 1896. évi millenáris kiállításon az idegen államok szakértő képviselői bámulattal álltak meg a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár, valamint testvérgyárának produktumai előtt. Ezzel. Diósgyőr és az államvasutak gépgyára mint a magyar nehéz vasipar reprezentánsai, egyszerre világhírre tett szert. A /nesszé ködéből kicsillámló nagy történelmi múlt mellé méltán csatlakozott a jelen hatalmas ipari felkészültsége, amely Diósgyőr egykori fényét, ragyogását és dicsőségét a bámuló vdág előtt méltóképpen váltotta fel. KKMA 76. 100. 318., Keresztes Vencel 1928. II. 70 478. Agyúgolyó-gyártás Diósgyőrben Eddig ágyúgolyókat a közös hadsereg szükségletének fedezésére kizárólag Ausztriában készítettek. A hír szerint a magyar kormány hosszabb tárgyalásokat folytatott a közös hadügyminisztériummal, melynek megállapodásaként azt ha­tározták el, hogy az ágyúgolyók egy részét Magyarországon fogják ezután gyár­tani. A kereskedelmi miniszter intézkedett, hogy a Miskolcz melletti diósgyőri vas- és aczélgyárban külön osztályt rendezzenek be ágyúgolyók gyártására, hogy még az idén megkezdhessék ezt az új gyártási ágat. KKMA 72. 4. 149. 479. Radostyánt megszerzi a vasgyár Az 1896. év folyamán szerződésileg megszereztetett a diósgyőri gyár részére a Radostyán község határában előforduló ásványszén és annak korlátlan kiakná­zási joga 919 hold 1235 négyszögöl területen. Diósgyőri M. kir. Vas- és Aczélgyár története 1910. 17. 480. Import termékek kiváltása diósgyőriekkel Az acélöntöde foglalkoztatása a nagy kereslet miatt tovább növekedett. A ki­sebb öntvények gyártását a tégelyacélműben az év végén megkezdték. Az új ko­vácsműhely korszerű berendezésével a folyami és tengeri hajók, valamint a fővá­rosi és ausztriai magánvállalatok nagysúlyú kovácsolt áruit is tudta már gyárta­ni. Ezzel az új üzemmel lehetővé vált, hogy a hazai vállalatok szükségleteiket a külföldi mellőzésével a diósgyőri gyárból elégíthették ki. Kiszely Gyula: 1867-1899.

Next

/
Oldalképek
Tartalom