Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

A mészárosnak vágóhíd áll rendelkezésre ököristállóval. Évenként kb. 725 szarvasmarha, 1030 borjú, 580 sertés, 270 juh kerül levágásra, mely azt bizonyítja, hogy a munkások táplálkozásában a hús kellő mértékben szerepel. Az alkoholfogyasztás csökkenőben van, amibe a növekedő jólét, a tej olcsósága és a munkások tanultsága is belejátszik. Az egy családra eső fogyasztás borból 1.5 hl., sörből egy hl., pálinkából 10-12 1. és tearumból 10 1. A gyáron belüli iszákosság ellen háromféleképpen küzdenek: előadások tartásával, pénzbírsággal és tejcsarnok építésével, ahol télen tejet, nyáron írót és gyönge kávét adnak jégbehűtve és igen olcsón. Vö. 570. A nevezetesebb élelmiszercikkek ára: 1 kg marhahús 80-96 f., 1 liter tej áprilistól októberig 17 f., októbertói áprilisig 20 f, egy négy-öt főből álló munkáscsalád havi szükséglete hús nélkül 50-70 korona. Képes Ernő 1913. 591. Trenírozó atlétéktól az országos csúcsig Atlétikával 1912-től kezdtek Diósgyőrben foglalkozni. Kezdetben 8-10, főleg középiskolába járó, de a labdarúgásnak is hódoló fiatal érdeklődött e szép sportág iránt. A DVTK atlétáinak edzését Loukota Ernő irányította. A Diósgyőri Újság 1913. aug. 30-i száma azt írja, hogy a vasgyári sporttelepen „trenírozó atlétákat" lát a villamoson utazó ember. A DAC megalakulása után az atlétika fejlődése élénkebbé vált. Az egyesületek: DAC, DVTK vezetősége a sportpályát atlétizálásra is alkalmassá tette, mert csak így vált lehetővé az, hogy a DAC kezdeményezésére a Magyar Athlétikai Szövetség 1913. augusztus 31-én Magyarországon az első vidéki propaganda versenyt e két egyesület rendezésében lebonyolíthassa. A versenynapra a MASZ az egész ország területén atlétikai tilalmat rendelt el az I. osztályú versenyekre, így az ország valamennyi számottevő versenyzője, 104 atléta benevezett a diósgyőri versenyre. A versenyt egy hirtelen jött záporeső megzavarta, ami miatt fél óráig szüneteltetni kellett, és bár a verseny végéig esett az eső, a közönség végignézte azt. Az elázott pályán a sok jó eredmény között két új országos csúcs született, távolugrásban Kovács György BEAC 701 cm-re, 300 m-es síkfutásban pedig Mezei Frigyes BEAC 36,4 mp-re javította meg az országos csúcsot. Ez a verseny mutatta meg az utat a képességek kifejlesztéséhez s ez keltette fel a fiatalok erőteljesebb érdeklődését az atlétika iránt, aminek következménye az lett, hogy az ifjúság minden szabad idejét a sportpályán töltötte. „Egy részük futott, ugrott, gyalogolt, másik része inkább az úgynevezett nehéz atlétikára adta magát, súlyt, gerelyt, diszkoszt dobott. Hogy ennek eredménye nem volt, az kizárólag annak tulajdonítható, mert a szezon vége közel volt s a környéken új versenyalkalom nem adódott. (Diósgyőri Újság, 1914. január 3.) Zádor Tibor 1962. 592. Hadi arzenál kohó nélkül? 1905-tól kezdődően a gyár termelése emelkedik, évente 10-15, sőt 40 ezer tonna évi emelkedést is mutat. A nagyolvasztó hiányát a termelés emelkedése következtében a gyár mindjobban érzi. 1909-ben Pöschl Vilmos elkészíti a mai I.