Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában
A BALATON-FELVIDÉK KÖZÉPKORI TEMPLOMROMJAI CHOLNOKYJENŐ MUNKÁSSÁGÁBAN Kovács Sándor könyvtáros, helytörténész Magyar Földrajzi Múzeum Érd, Budai út 4. tel I 06 (23) 363-036 e-mail I kovacs.sandor@foldrajzimuzeum.hu A tanulmány első részében elemezzük Cholnoky Jenő sokoldalú személyiségének, gazdag munkásságának egy kevésbé ismert arcát, műemlékvédő törekvéseit - leszűkítve a Balaton-felvidék középkori templomromjaira. Cholnoky legkedveltebb tartózkodási helyén, a Balaton mellett üdülve festőecsetjével és tollal is megörökítette az általa nagyra becsült középkori magyar építészeti remekműveket, romjaik megóvását is kezdeményezve. Megismerhetjük a különböző szervezetekben és a sajtóban az ügy érdekében tett ezirányú lépéseit. A tanulmány kitér a különböző publikációkban megjelent festményekre és fényképekre, majd a második részben egyenként bemutatjuk a Magyar Földrajzi Múzeumban őrzött, Balaton-felvidéki műemlékeket ábrázoló műalkotásait, elsősorban festményeit. A harmadik részben ismertetjük más intézményekben őrzött, ezen témájú fényképeit. Végül a jövőbeli gyűjtés reményét előrevetítve hívjuk fel a figyelmet esetleg másutt kallódó alkotásaira. CholnokyJenő, mint a Balaton környék építészeti értékeinek szerelmese, megörökítője és védelmezője írásunkhoz felhasználtuk Cholnoky Jenő könyveiben, cikkeiben megjelent leírásokat és fényképeket, rajzokat, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött ELTE letéti anyag fényképeit és a Magyar Földrajzi Múzeumban őrzött Cholnoky-hagyatékban található festményeket, fotókat, rajzokat, jegyzeteket, határidőnaplókat, terepnaplókat. A kézírásos naplóknak azonban korlátolt volt a felhasználhatóságuk, mivel több évnél hiányzanak, másrészt készítőjük kirándulásai, festései helyeit ugyan közli, de azok témáit nem mindig. Mivel a fényképeket Bognár Katalin már feldolgozta (Bognár 2002-2004) és múzeumunkban is jórészt csak a Nemzeti Múzeumban található képekkel azonos nagyítások találhatók meg, ezzel tanulmányomban nem foglalkozom, illetve csak a legszükségesebb mértékben utalok rájuk az egyes templomromoknál. Értelemszerűen nem foglalkozunk azokkal a középkori eredetű templomokkal, amelyeket barokk vagy más stílusban később átépítettek pl. a felsőörsi (egyébként nagyon szép) templommal, hiszen ezeket Cholnoky sem láthatta romként. Kutatásunkat a Cholnoky által Balaton-felvidéknek tekintett földrajzi tájegységre szűkítettük, ami alatt ő a Nagyvázsony-Veszprém törésvonaltól délre a tóig húzódó területet értette (tehát Balatoni Riviérának nevezett parti sávon túl a veszprémi fennsíkot is idevéve). Szülővárosa iránti szubjektív elfogultságból természetesen ő ebbe a tájegységbe beleértette Veszprémet is, de mi ettől ezúttal eltekintettünk ’ Cholnoky Jenő már korai budapesti egyetemi tanársegédi éveiben is sokat dolgozott Lóczy Lajos mellett a Balaton kutatásán. Kolozsvárról - mint ismert - az 1919. évben a román hatóságok kiutasították, s ekkor Budapestre költözött. 1921-től egyetemi tanszékvezetői pályáját itt folytatta. Ez időtől járt le családjával szinte minden nyáron - amikor nem utazott külföldre - a Balatonra pihenni. Gyakran vendégeskedett mestere, Lóczy Lajos budapesti földrajzprofesszor csopaki nyaralójában, (ma Lóczy Lajos u. 9.) Egy ideig Cholnoky édesapjának is volt nyaralója Balatonarácson, de ezt anyagi okokból, édesapja 1900. évi anyagi tönkremenése miatt eladni kényszerültek (CholnokyJenő nagybátyja vette át.). Ezt követően CHOLNOKYék bérelt villákban nyaraltak. Az 1920-as években (1921-1924 között) Cholnoky többnyire Révfülöpön szállt meg (a Hegyi-féle, Ottaváné-féle, Tervey és Csillag villákban). Innen kiindulva gyakran tanulmányozta a közeli Káli-medence földrajzi és művelődéstörténeti érdekességeit. Elragadtatva írt a révfülöpi Fekete-hegyről, ahonnan a tóra nyíló kilátást az egyik legszebbnek tartotta. Révfülöpről gyakran átjárt Balatonszepezdre, ahol 84
