Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Dr. Kisari Balla György: Térképtörténeti kutatások Stuttgartban
TÉRKÉPTÖRTÉNETI KUTATÁSOK STUTTGARTBAN Gerhard Henning tanulmányát olvasva' figyeltem fel a Württemberg! Tartományi Könyvtárban őrzött Nicolai-gyűjteményre, amely jelentős magyar vonatkozású látrajzokat és térképeket tartalmaz a török korból. Henning szerint a gyűjtemény kevéssé ismert (1985), s ez máig sem változott. A 155 kötet 22.000 rajza részleteiben nem ismert. Az óriási terjedelem és a gyűjtemény sokoldalúsága a feltárást megakadályozta, a Könyvtár saját erőből ezt a munkát nem tudta elvégezni, még cédula-katalógus sem készült. A jelenlegi gazdasági helyzetben külső támogatás nem várható. A szerző 1997-ben járt először Stuttgartban, ahol a fenti gyűjtemény egyik kötetének térképeiről könyvet írt Száz várrajz Württembergben címmel2. A stuttgarti kötet3 térképei csaknem teljesen megegyeznek a Stockholmban őrzött kötet4 mappáival, amelyeket 1996-ban publikált Törökkori várrajzok Stockholmban címmel5. A közös eredetet a közös vízjelek is bizonyítják. A Stockholmba került kötetet Erik Dahlberg svéd tiszt vásárolta Bécsben, a stuttgarti kötetet Ferdinand Friedrich von Nicolai württembergi tiszt szerezte meg, valószínűleg szintén Bécsben. Az anyag nagy terjedelmét és a tartalom sokféleségét csak úgy lehet érteni, ha megismerkedünk azzal a közkatonából lett tábornokkal, aki ezt összegyűjtötte. Ferdinand Friedrich von Nicolai (1730-1814) a Stuttgart melletti Cannstadtban született. Tübingenben jogot és matematikát tanult, 1753-1756 között öt kiváló hadtudományi könyvet írt, melynek elismeréséül nemesi rangra emelték. Ezután bevonult katonának, ahol a ranglétrán gyorsan emelkedett. 1786- ban tábornok, 1803-ban hadügyminiszter. 84 évesen halt meg. N icoLAi tudós tiszt, rendkívül olvasott volt, az idők folyamán rendszeresen gyűjtött Közép-Európa könyvtáraiban. Utazásai során rendszeresen vásárolt saját pénzén. Magánkönyvtára nagy tervrajzgyűjteménnyel egészült ki. 1786-ban gyűjteménye 197 kötetből állt, amelybe 28.000 rajz volt beragasztva. 1787- ben Carl Eugen herceg megvásárolta Nicolai könyvtárát a tervrajzgyűjteménnyel együtt. A II. világháborúban a Württembergi Tartományi Könyvtár nagy része elpusztult, közte a Nicolai-könyvtár is. Szerencsére a tervrajzgyűjteményt idejében kitelepítették, így túlélte a háborút. A megmaradt 155 kötet erős kartontáblában található 46-77 cm-es hátmagassággal. Ezekbe 22.000 rajz van beragasztva, melyek egyötöde kézirat (kb. 4400 db), négyötöde nyomtatott grafika (kb. 17.000 db). A lapok 65 %-a XVIII. századi (kb. 11.000 db). A XV. századot csak egészen kevés számú rajz képviseli. Az időhatár 1786. A kötetekben 60-80 lap található, ezek laponként ceruzával vannak beszámozva. A lapokra beragasztott rajzok között vannak sebtében rajzolt vázlatok, éppen úgy, mint gondosan alkotott tervrajzok. A francia ábécé sorrendjében vannak beragasztva az építészet, a tüzérség, a csaták, hadszínterek, városok, erődök látrajzai, térképei. Az egyes köteteken belül nincs további rendezés, tarka összevisszaság van, nincs rendszeresség. Az anyagban az egész 1786-ig ismert világ feltűnik, persze Európa dominál. Országtérképek, városok és erődítések látképei és tervrajzai, várkastélyok építési tervrajzai, templomok, nyilvános épületek rajzai részletesen, szobákkal, oszloprendszerekkel. A speciális témáknak, mint pl. földgömbök, éggömbök, külön köteteket szentelnek. A legtöbb anyag azokról a területekről van, amelyek a Német- Római Birodalom számára fontosak voltak: Francia- ország, Csehország, Szilézia, Lengyelország, Baltikum, Oroszország, Skandinávia. 2008-ban a szerző kilenc napot kutatott a Württembergi Tartományi Könyvtárban. A Stuttgarti Magyar Kultúrintézetben ingyen szállást kapott, amiért e helyen is köszönetét mond. A Nicolai-gyűjtemény 36 kötetét kutatta át s engedélyt kapott 191 magyar vonatkozású, törökkori rajz digitális felvételére. 47 kárpát-medencei várról 191 rajzot talált a szerző, ebből Belgrádot 34, Temesvárt 27, Budát 20, Orsovát 6, Komáromot és Váradot 5-5, Péterváradot, Egert, Szabácsot, Pozsonyt, Tokajt, Mehádiát, Szigetvárt 4-4, Gyulát, Pancsovát, Kanizsát, Esztergomot, Győrt, Érsekújvárt 3-3 rajz mutatja be. Az anyag sokrétűségét mutatják a következő rajzok: Zuider See, Duna-tér- képek, Lengyel várak, Török küldöttség a svéd királynál, Lengyel királyválasztás, Varsó látképe 7656-ban, Svéd-dán tengeri csata (1658), Stettin, Danzig vára (7659), Czestochovai kolostor, (XVIII. század), Pozsony minden egyes telke, háza a tulajdonos nevével (Mária Terézia kora), A Vezúv kitörése, Versailles. A Nicolai-gyűjtemény kutatását fontosnak tartom, ajánlom minden kutató figyelmébe, mind a 155 kötetet át kell kutatni, mert tudományos kincsek lehetnek ott elrejtve. 78
