Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
IRODALMI FIGYELŐ - Dr. Négyesi Lajos: Szegedi bakák a tolmeini hídfőben (Stencinger Norbert)
azon geográfiai leírásaikkal, melyekben tapasztalataikat megörökítették. A Hadiutawk és Az arab-iszlám világ utazói című fejezetekben széles történelmi időt tekint át a szerző, bizonyítva azt, hogy a katonai utazások nemcsak a legújabb korban váltak divatossá. Tar Lőrinctől kezdve, aki Luxemburgi Zsigmond korában járta a világot, olyan katonákról olvashatunk, akiket más oldalukról már jól ismerünk. Többek között Fazekas Mihályt, a jeles irodalmárt vagy Szép Ernőt. Most megismerkedhetünk utazásaikkal és katonaélményeikkel. Nagy Miklós Mihály, a katonaföldrajz jeles ismerője a könyvben emléket állít vitéz Somogyi Endrének, aki hazánkban megteremtette e jeles tudományt. A könyvben szereplők közül azonban nem mindenki utazott önszántából, Banner Benedek hadifogságát töltötte Oroszországban, és mint geográfus pontosan feljegyezte tapasztalatait a kényszerű útról. A kiadványban új oldaláról ismerhetjük meg II. Rákóczi Ferencet, aki az általa vezetett szabadságharcról írt emlékirataiban részletes leírásokat közöl a Kárpát- medencéről. A könyvet rendkívül sok és szemléletes kép illusztrálja, melyek jól támasztják alá az olvasottakat. Sok idézetet is olvashatunk, ezek akár forrásként is használhatók egyéb tudományos munkákhoz. Ez utóbbit segítik a precíz lábjegyzetek és az alapos irodalomjegyzék is. Összességében ajánlom a könyvet mindenkinek, aki érdeklődik a történelem, földrajz iránt és kedveli az útleírásokat. Azoknak is, akik egyszerűen csak egy tartalmas olvasmányra vágynak, melyből sok új ismeretet szerezhetnek és a szerző irodalmi stílusa miatt kiválóan szórakozhatnak. Stencinger Norbert Dr. Négyesi Lajos SZEGEDI BAKÁK A TOLMEINI HÍDFŐBEN Csatatér Útikönyvek Sorozat, Hadimúzeum Alapítvány, 2007. 120 oldal Egy új sorozat első kötetét tartja kezében az olvasó, amikor megtekinti Dr. Négyesi Lajos Szegedi bakák a tolmeini hídfőben című könyvét. A szerző vezetésével egy lelkes csoport évek óta kutatja az első világháború eseményeit, harctereit az Isonzó mentén. Ennek a kitartó munkának az eredménye ez az újszerű kiadvány. A könyv első részében megismerkedhetünk a szegedi 46-os császári és királyi közös gyalogezred történetével és annak harcaival az olasz front megnyitásáig. Az író gondol azokra az olvasókra is, akik most ismerkednek az első világháború eseményeivel, számukra nagyon precíz, ugyanakkor olvasmányos fejezetben ismerteti Olaszország hadba lépésének előzményeit és következményeit, valamint a szemben álló szövetségi rendszerek kialakulását. A délnyugati front megnyílása után az ezred a szerb frontról kerül az Isonzó mellé és már 1915. május utolsó napján visszaszorították az olasz alakulatokat a környék egyik uralkodó magaslatáról, a Mrzli vrh- ről. A tűzkeresztség után még számtalan harc várt az alakulatra az itt töltött huszonnyolc hónap alatt, melyeket korabeli hadinaplókra és jelentésekre alapozva mutat be a szerző az érdeklődőknek, korabeli térképekkel és képekkel szemléltetve. 142
