Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
IRODALMI FIGYELŐ - Falconer, J. - Kárteszi Á. - Kelecsényi Á.- Russel-Smith, L.: Catalogue of the Collection of Sir Aurel Stein in the Library of the Hungarian Academy of Sciences - Keleti Tanulmányok (Dr. Gábris Gyula)
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 15. szám, 2006. — Magyar Földrajzi Múzeum, Érd, pp. 126-140 IRODALMI FIGYELŐ Összeállította: Falconer, J. — Kárteszi A. — Kelecsényi Á. — Russel-Smith, L. Szerkesztette: Apor E. — Wang H. CATALOGUE OF THE COLLECTION OF SIR AUREL STEIN IN THE LIBRARY OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES. Keleti Tanulmányok, 11. 350 p. 2002. Stein Aurél a magyar Ázsia kutatók nemzetközileg legismertebb személyisége, hiszen munkásságát brit polgárként, egy világhatalom támogatásával végezte. Négy nagyobb és több kisebb útja során óriási ismeretlen területeket bejárva legbelső Ázsia élettelen homokpusztáinak századokkal, évezredekkel ezelőtti virágzó életéről hozott beszédes emlékeket; egy olyan világról, amely a kínai, az indiai és a hel- lénisztikus örökségű nyugati kultúrák egymásra hatásának, kereszteződésének színtere volt. A részleteknél nagyobb jelentőségű érdeme és a tudomány nagyobb haszna az a látásmód, amivel Belső-Ázsia történelmét, a helyi és hódító társadalmak mozgását, mindennapi életét összekapcsolta a földrajzzal, amely ezeknek a társadalmi változásoknak a keretét szabja meg. így érthette meg a kínai birodalom terjeszkedésének földrajzi indítékait, nyomozhatta kereskedők és hadseregek útját, az erődök, védőfalak sorát. Földrajzi jártassága és érzéke vezette az indiai kultúra behatolását követő lépteit Tibet hágóin vagy Marco Polo híres selyemútján, illetve Nagy Sándor seregének nyomában. Stein Aurél soha nem feledkezett meg hazájáról, gondosan ápolta kapcsolatait a magyar tudományos világgal - elsősorban az Akadémiával, a másodikként említhető Magyar Földrajzi Társasággal - és a tudósokkal. Ennek a kötődésnek lett a következménye, hogy az 1934. július 28-án kelt végrendeletében nyomtatott könyveinek nagyobb részét az Akadémiára hagyományozta. Az Akadémia elnöke a hagyatékról először Arthur H. Whitney-nek, a Brit Politikai Misszió sajtó attaséjának 1945. novemberében 17-én kelt leveléből értesült. A háború világmegosztó következményeként hosszú szünet következett a Stein-hagyatékkal kapcsolatos angol-magyar levelezésben, s így végül csak 1957. április 11-én jelenthette a könyvtár igazgatója az Akadémia elnökének: *Stein Aurél hagyatéka megérkezett. A hazaszállítást a tegnapi napon befejeztük”. A mai kutatók közül bárki, aki az Eszak-Indiától Bel- ső-Azsián át a Perzsa-öbölig terjedő terület történelmével, földrajzával, vallástörténetével, nyelveivel, művészettörténetével foglalkozik, mindenképp találkozik úttörő munkásságával. Éppen ezért nagy szükség volt hagyatékának rendezésére, katalogizálására, abból a célból, hogy a kutatók számára hozzáférhetővé váljék ez a valóságos kincsestár. Először az Egyesült Királyság könyvtáraiban és múzeumaiban található Stein-gyűjteményekről készült kiadvány.1 A British Library-ban pedig 1994 óta egyre látványosabb eredményeket hozva folyik a Nemzetközi Tunhuang Project: a birtokukban lévő kb. 11.000 Stein-fotó on-line katalógusát John Faulkner készítette el. A hazai anyag két részre osztható: a mintaszerűen becsomagolva érkezett oxfordi teszi ki a kisebbiket. Az indiai ládák esetében a hagyaték sokfélesége (fényképek, fafarag- ványok, kéziratok, különlenyomatok, könyvek stb.) és a többszöri átcsomagolás miatt meglehetősen rendetlen volt az anyag; a többkötetes művek szétszóródva, a fűzött kötetek darabjai több ládában szétszórva, stb. voltak megtalálhatók. 1999-ben brit-magyar együttműködés keretében megkezdődött az akadémiai kéziratos és fotóanyag feldolgozása. A munka vezetői Helen Wang (a British Museum 126
