Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata

PÉCSI MÁRTON (szerk.) -GÓCZÁN LÁSZLÓ-MAROSI SÁNDOR et al. (1959): Budapest természeti földrajza. Akad. Kiadó, Budapest PÉCSI MÁRTON (sorozatszerk.) (1987): Magyarország táj­földrajza. 5. A Dunántúli-középhegység. A) Természeti adott­ságok és erőforrások. Akad. Kiadó, Budapest PIZÁG CSABA (1987): Az Érd-Ófalu-i vízbázis bővítése. Hidrológiai Tájékoztató, okt. 7 — 8. SCHAFARZIK FERENC (1904): A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Földi. Int. Alk. Gyak. Kiadv. 413. p. SCHAFARZIK FERENC (1918): A budapesti Duna paleo- hidrográfiája. Földtani Közi. SCHAFARZIK FERENC (1922) : Budapest székesfőváros leg­újabb geológiai térképezéséről. Math, és Term. tud. Ért. SCHAFARZIK FERENC (1926): Völgyképződés a Budai-hegy­ség déli részében. Földtani Közi. 7—10. SCHAFARZIK FERENC- VENDL ALADÁR (1959) : Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest (Új kiadás Papp Ferenc társszerzővel: 1964). SCHEUER GYULA (1969): Szoliflukciós anyagáttelepítés a Tétényi-fennsík délkeleti részén. Földr. Ért. 96 — 98. SCHEUER GYULA (1986): A Tétényi-fennsík keleti részének vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, ápr. 25—28. Az Érdi-sziget és Erd-Ofalu (Sztaro szelő) „A Duna helyszínrajza Dévénytől O-Moldváig” e. térképsorozatból, melyet a M. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztálya készített 1907-ben SCHEUER GYULA -TÓ TI INÉ NÉMETH ILDIKÓ (1981): A kelenföldi öblözet vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájé- koztató. okt. 12 — 14. SCHEUER GYULA-TÓTHNÉ NÉMETH ILDIKÓ (1982): A Nagytétényi-öblözet építéshidrológiai viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, okt. 12 — 14. SCHEUER GYULA-TÓTHNÉ NÉMETH ILDIKÓ (1982): Adatok Budapest dunajobbparti részének (Buda) építés- hidrológiai viszonyaihoz. Hidr. Közi., 10. 458 — 468. SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT (1940): Adatok Csepel-sziget E-i részének sztratigráfiai, tektonikai és hidrológiai viszonyai­hoz. A MKFI Évi Jelentése. 987-1016. SZABÓ JÓZSEF (1858): Pest-Buda környékének földtani le­írása. Pest SZILÁRD JENŐ (1958) : A Budai-hegység déli előtere. In: Buda­pest természeti képe. 221—247. VENDEL MIKLÓS (1938): Újabb adatok a tétényi kallóföld (bentonit) ismeretéhez. Mat. Term. Tud. Ért. 57: 1108 — 1116. VENDL ALADAR (1920): Biotitos dácittufa Kistétényről. Földr. Közi. VENDL ALADAR (1931): A budai hegyek kialakulása. Termé­szettud. Közi., Pótf. VITÁLIS ISTVÁN (1937): A nagytétényi fullerföld és bányá­szata. Mat. Term. Tud. Ért. 55: 971—984. WEIN GYÖRGY (1974): A Budai-hegység tektonikája. Földr. Közi. 2. GEOLOGICAL EVOLUTION OF THE AREA OF ÉRD Geologically, this region is young as even the oldest rock outcrops are not older than 20—30 million years. The petrographic composition indi­cates littoral location for the period of sedimenta­tion. For a time bays formed here by marine trans­gression, while in other times regression transformed it into swampy terrain. The product of a prolonged transgression is the Érd—Tétény limestone table­land, whose 30—50 m calcareous series deposited in the Middle Miocene, 12—15 million years ago. This porous limestone is easily carved in wet state and excellently suitable for building stone. The stone-quarries of Érd supplied the building material for the construction of the Academy of Sciences headquarters, the Opera House, the Royal Palace and other impressive edifices of Budapest and the sawed stones were naturally used in raising buildings in the neighbouring villages too. For a long time after the regression the area was the shore zone of a swampy inland lake. At the time the sandy-clayey strata forming today the uplifted 70 m high plateau of Érd-Ófalu, undercut by the Danube. The face of the landscape has evolved over the last several hundred thousand years, when water-courses cut valleys into the slowly uplifting limestone tableland and karstiflcation resulted on the dry and stony surfaces of elevations. At present the spreading of housing estates affects ever larger areas on the karstic plateau, while efforts are made at the afforestation of other parts. Translated by Dénes Lóczy 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom