Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
OKMÁNYTÁR - A Magyar Afrika Társulat irataiból (Dr. Krizsán László)
OKMÁNYTÁR A MAGYAR AFRIKA TÁRSULAT IRATAIBÓL 1877—86 Közreadja: dr. Krizsán László A Brüsszelben működő Nemzetközi Afrika Társaság „a keresztény művelődés Afrikában való hatékonyabb elterjesztése” céljából 1876-ban nemzeti Afrika társaságok alakításának ösztönzését határozta el, és ezzel kapcsolatos javaslatával megkereste Fülöp Szász Coburg Gothai herceget és dr. Haynald Lajos kalocsai érseket. A Magyar Afrika Társulat szervezését Coburg herceg, mint a „Magyar Nemzeti Afrika Bizottság” elnöke indította el 1877 nyarán. A herceg hozzájárulása az Afrika Társulat létrehozásához ennyiben ki is merült. A további érdemi munkát Haynald érsek irányításával Berecz Antal társulati titkár végezte. Az alapszabályok kidolgozása közben a brüsszeli Nemzetközi Afrika Társaság arról értesítette a kalocsai érseket, hogy első Afrika-expedíciója készen áll az érsek által kijelölendő tudományos feladat elvégzésére.1 A botanikus Haynald egy növény- gyűjtemény összeállítását kérte az expedíció által bejárt területekről.2 Ez a levélváltás nagyban elősegítette a Társulat szerveződését, mivel az érdeklődők lehetőséget reméltek a fekete kontinenssel való közvetlen kapcsolatok kiépítésére. 1877 nyarán az Alapszabálytervezetet felterjesztették belügyminiszteri jóváhagyásra.3 Az Alapszabályoknak — lényegtelen módosítások után — 1877 novemberében alakultak ki végleges paragrafusai.4 A Magyar Afrika Társulat iránti kezdeti érdeklődés gyorsan megcsappant. Nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli Nemzetközi Afrika Társaság vállalt tudományos kötelezettségeit nem teljesíti, és olyan gyanú is felmerült, miszerint a brüsszeli társaság tulajdonképpen Lipót belga király hódító Afrika- politikájának fedőszerve. Visszatetszést keltett az a körülmény is, hogy a brüsszeli „központ” magas anyagi hozzájárulást várt el a nemzeti Afrika- társaságoktól. A magyar „tagsági díj” tíz esztendő alatt 20 000 frankot tett ki, melyet Haynald Lajos saját vagyonából fedezett. Végül, 1886. augusztus 20-án a Magyar Afrika Társulat — vagyonát és iratait a Földrajzi Társaságra hagyományozva — feloszlott. Budapest alpolgármestere felterjeszti a belügyminiszterhez a „Magyar Afrikai társulat” módosított alapszabályait „Nagyméltóságú m. kir. Minister Úr. Az allakulóban lévő „Magyar Afrikai társulatnak” a f. évi 26621 sz. a. kelt belügyministeri leirat értelmében módosított alapszabályait, van szerencsénk három egyenlő kellőleg átfűzött megpecsételt s az egyleti elnökség által aláirt példányban, a bemutatási záradék reá vezetése végett tiszteletteljesen felterjeszteni. Budapest 1877 November hó 6 án.” „A magyar Afrika-társulat alapszabályai. 1. A társulat feladata a Brüsselben alakult nemzetközi Afrika- társulat czéljait előmozdítani. Ezen czélok a következők: a. ) Közép-Afrika ismeretlen vidékeinek tudományos kikutatása. b. ) Közép-Afrika megnyitása a művelődés és kereskedelem számára. c. ) Az előbbiekből kifolyólag a rabszolga-kereskedés megszüntetése. Részlet a kéziratos alapszabály elejéről
