Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Kölcsönautóval a Szaharában - A Magyar-Lengyei Szahara-expedíció

Richard Evelyn Byrd légi felderítéseket végzett a déli földrész felett. Hogy a motorizáció és a technikai fejlődés mennyire segítette és felgyorsította a felfedező utazások eredményességét és időtartamát, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Byrd 19 óra leforgása alatt tette meg azt az utat, mely Amundsennek három hónapjába került. Az első magyar az Antarktiszon Weinek László csillagász volt, aki egy Vénuszmegfigyelő expedíció helyettes vezetőjeként 1874-75-ben járt a Kerguélen-szigeteken. Boda János orvos-kutató több ízben (1958-1968 között) járt a fagyos kontinensen, Enderbyföldön hegycsúcsot neveztek el róla. Hivatalos kiküldetésben több magyar meterológus is dolgozott az Anktarktiszon, mint például: Titkos Ervin, Barát József és Vissy Károly. Az első magyar nőként, de Új-Zéland állampolgáraként Farkas Edit meteorológus végzett ózon-kutatásokat a térségben. Hazánk első tudományos céllal szervezett Antarktisz expedíciója 2003-ban indult Nagy Balázs vezetésével. Jeges statisztika Az Antarktisz éghajlata rendkívül száraz, belső területein a csapadék nem éri el az évi 50 millimétert. Van olyan völgye, ahol kétmillió éve nem hullott csapadék. Belső területein a tél átlagosan -40 - -70 °C, a partvidéken -15 - -30 "C. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A globális felmelegedés okán keleti és nyugati részének jege ketté fog szakadni. Vizeiből, 285 méteres mélységből olyan ismeretlen óriáslények kerültek elő a közelmúltban, mint egy 60 centiméteres tengeri csillag vagy a 25 centiméteres tengeri pók. Szárazföldjén csak egy keskeny tundrasávon van élet. Baktay Ervin (1890-1963) India szépmíves kutatója Dunaharasztiban született. Festőnek készült, de érdeklődése a Kelet kutatására vonzotta. 1926-29 között bejárta Indiát, tanulmányozta népeinek vallását, művészetét és kultúráját, felkutatta Körösi Csorna munkásságának emlékhelyeit. Nélkülözésekkel teli utazásáról súlyos betegen tért haza. Vizsgálódásainak eredményéről örökbecsű műveket írt, melyekkel az Indiáról szóló földrajzi ismereteket is nagyban gazdagította. JakabosOdön (1940-1979) Körösi Csorna Sándor nyomában Nem volt képzett geográfus, sem képzett kutató, csak egyszerű székely fiatalember. Lelkesítette Körösi Csorna példája, és elhatározta, hogy elzarándokol a sírjához Indiában. 1972 októberében indult el, hátizsákjában Csomakőrös földjének maroknyi darabjával. Nélkülözésekkel teli, kilenc hónapos útjáról részletes (1475 oldalas!) naplót vezetett. Könyvének megjelenését már nem érhette meg, mert pár évvel hazatérte után, 39 éves korában elragadta a halál. Kaszab Zoltán (1915-1986) Mongólia állatvilágának kutatója Már gyermekkorában érdeklődött az állatok, különösen a rovarok iránt. Az egyetem elvégzése után a zoológia lett az élethivatása. 1937től a Természettudományi Múzeum ÁllattáráFarkas Edit az Antarktiszon Kilátás, Nagy Balázs felvétele az Antarktiszon, 2003