Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - A gondolattól a megvalósulásig (A múzeumalapítás útvesztői) (KUBASSEK JÁNOS)

Nos, a dolog nem olyan egyszerű. Neked már biztos tanári állásod van, a múzeum jövője pedig nagyon bizonytalan. Még nincs státusz, s ha lesz is, a tanári fizetésnél kisebb javadalmazással, de nagyobb felelősséggel. Ilyen feltételekkel is vállalnád? Megtisztelő, hogy rám gondoltál. Vállalom!" Azt tudtam, hogy nem én vagyok az első jelölt, akire hivatalos helyen gondoltak, de a két kiszemelt személy a feladatokkal szembesülve azonnal visszalépett. A Magyar Tudományos Akadémia sikeres aspiráns vizsgáját követően - lemondva az akadémiai karrier lehetőségéről — elköteleztem magam a múzeum mellett. Balázs Dénes napi 15-16 órát dolgozva elkészítette a gyűjtemények és a beérkezett anyagok figyelembe vételével a kiállítás forgatókönyvét. A Somogyi Sándor és Havasné Bede Piroska által szerkesztett „Sárga Biblia", a Magyar utazók, földrajzi felfedezők című kötet sugallta az időtálló alapgondolatot: bemutatni a látogatóknak, hogy a magyar utazók, földrajzi felfedezők milyen szerepet játszottak Földünk tudományos megismerésében. A kiállítás első termében elhelyeztünk egy Balázs Dénes által tervezett reprezentatív világtérképet, melyen gombnyomásra a legismertebb 28 magyar utazó és felfedező képmása és útvonala jelent meg sok száz színes led felvillanásával. A fényképek nagyításában, a feliratok kinyomtatásában nagy segítséget nyújtottak a Kartográfiai Vállalat munkatársai, elsősorban Dudar Tibor és Martinovich Sándor. Ezt követően a Művelődési Minisztérium a Magyar Földrajzi Társaság közbenjárására engedélyezte, hogy a Központi Múzeumi Igazgatóság kiállításrendezői osztálya saját költségvetése terhére — a Balázs Dénes által összeállított forgatókönyv szerint - kivitelezze a kiállítást. Az ünnepélyes megnyitóra 1983. október 7-én került sor, a múzeumi és műemléki hónap rendezvényeinek keretében. Az ünnepi avatóbeszédet Drecin József, a Művelődési Minisztérium államtitkára mondta. (Eredetileg egy hivatalnok október 6-át javasolta a megnyitónak, de ez az aradi vértanúk emléknapja, s már önmagában is baljós jelentésű lehetett volna. Szerencsére a hetedikéi időpontra esett a választás...) Balázs Dénes álma a kitartás és az állhatatosság diadalaként valósulhatott meg. Életművet hozott létre, mely önmagában is elegendő lenne arra, hogy nevére örökké büszkék legyünk. A múzeumi rangra azonban még néhány esztendőt várni kellett. 1984. március 7-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában Mógor Béla tanácselnök és Pécsi Márton akadémikus, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke — ünnepélyes körülmények között - Érd város és Pest megye, valamint a Magyar Földrajzi Társaság vezetőinek jelenlétében, okiratban erősítették meg a Magyar Földrajzi Gyűjtemény továbbfejlesztésére vonatkozó elhatározásukat, mely szerint arra törekszenek, hogy az intézmény „eredményesen szolgálja a közművelődés, a kutatás és az oktatás magasztos céljait". Martos Ferenc akadémikus, az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának elnöke hangsúlyozta, hogy az intézmény létrehozása egy tudományos társadalmi egyesület és egy közigazgatási egység példás együttműködésének az eredménye. A fenntartás költségeit Érd városa vállalta az akkori GAMESZ keretén belül, de pénzügyi önállósága az intézménynek nem volt. A maradékelv érvényesült, de ez nem adott okot a tétlenségre, s minden külső erőforrást mozgósítottunk, amit csak lehetett. Az intézmény kezdetben nagyon mostoha feltételek között működött. Az első leveleket iskolából kiselejtezett írógépen írtuk. Az első állandó munkatársi státuszt — Kovács Sándor álláshelyét — a Pest Megyei Tanács engedélyével tölthettük be. A létszámgazdálkodás nagyon szigorú volt, még egy teremőri félállás létesítéséhez is megyei engedély kellett. Önálló telefonvonalunk nem volt, csak egy tanácsi mellékállomáson, több órás várakozás után sikerült vonalat kapni. Ha a telefonközpontos Hidas nénitől sürgős kapcsolást kértem, akkor egy tábla mogyorós csokoládéval lehetett elnyerni a rokonszenvét és a vonalat. Az első kiállítás látogathatóságá-