Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - 25 év a kiállítások tükrében (LENDVAI TÍMÁR EDIT)

MAKONDE SZOBRAINK A Magyar Tudományos Afrika-expedíció gyűjtéséből A makonde népcsoport Dél-Tanzániában él. Tanzánia népességének 6%-át alkotják. Már eredetmítoszuk is a fafaragványokhoz kötődik; az első lény egy emberi figurát faragott fából, és ez lett a makondék ősanyja. Híresek ébenfa faragványaikról, melyek a legtöbb esetben női figurák, és groteszk táncmaszkok, lapos orral, élesen kiugró keskeny arccsonttal. NÉHÁNY HANGSZER A KIÁLLÍTÁSON UNGALUNG Három bambuszcsőből álló indonéziai maláj hangszer. Látszólag fúvós vagy ütős, de valójában a két függőleges cső a harmadik (vízszintes) csőben mozogva, tehát rázva ad kolompszerű hangot, amely a csövek méretével „hangolható". ORRFUVOLA Ajtay Dezső ajándéka A furulyák egy különleges változata az orrfurulya, amelybe Makonde szobor Tanzániából a levegőt az orrlyukon keresztül juttatják be. Belégzéssel szólaltatható meg. Délnyugat-Ázsiában, Óceániában és elszórtan Dél-Amerikában használták. SZÁJORGONA (SHENG) Cholnoky Jenő hagyatékából Keleti fúvós hangszer. Már az ókori szövegek is említik. A múzeumi darab tizenhét bambuszsípból áll. A bambuszsípok egyetlen légkamrába alsó végükkel vannak beillesztve, szabadon álló bronz nyelvsípokkal. A nyelvsípok mindegyikének közelében egy nyílás található, ezeken távozik a levegő, ha a sípot nem akarják megszólaltatni. A lyukakat befogva azonban a levegő megszólaltatja a sípot. A szájorgona szó hangalakja megegyezik a „felemelkedni" szóval, így sok esetben a hivatali előmenetel szimbólumaként is használatos Kínában. Orrfuvola Dél-Amerikából, a nambikvara indiánok használták Ungalung, maláj hangszer Indonéziából