Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Lendvainé Timár Edit: Egy svéd botanikus, geográfus a Tátra vidékén - Göran Wahlenberg természettudományos munkássága az Északnyugati-Kárpátokban

O mérsékletében keresendő, A nyár néha majdnem olyan meleg és hosszú ott, mint Tokay-ban, más nyarak pedig olyan hidegek mint Szibériában; az előbbi előre nem várt magasságba tolja a hóhatárt, az utóbbi pedig meglepően alacsonyra szállítja le a fenyők vag)' az erdők magasságát. " Wahlenberg oknyomozó gondolkozása valóban újszerű és modern. Magasságméréseinek értékei kb. 100-200 méterrel alacsonyabbak a valóságnál. Figyelembe véve műszereit, és az általa használt technika korlátait, illetve, hogy Waiilenberg előtt csak Townson végzett műszeres magasságméréseket a térségben, adatait pontosnak tekinthetjük. Egyetlen tényt nem vett figyelembe a Lappföldön és a Kárpátokban mért hóhatár magasságáról szóló okfejtésében, és ez a földrajzi szélesség, mint meghatározó tényező. Lappföld magas földrajzi szélességen fekszik, ebből adódóan Skandinávia északi területein akár már néhány száz méternél is húzódhat a hóhatár. Csúcsok neve Waiilenberg által mért magasság Magassági értékek a mai mérések szerint Kriván-Fátra 5300 láb (1615 m) 1711 m Lomnici-csúcs 7990 láb (2435 m) 2632 m Kriván 7550 láb (2301 m) 2497 m Gyömbér 6170 láb (1881 m) 2043 m Roháts 6407 láb (1953 m) 2087 m /. táblázat Wahlenberg magassági adatai összehasonlítva a mai mérésekkel Wahlenberg is - mint a későbbiekben több szakirodalom - három jelentős, szembetűnő függőleges övezetre osztotta a hegységrendszert. Ezeket az öveket következetesen feltüntette térképén, illetve a kutatott területről készített nyugat-kelet irányú metszetén is, három színt, barnát, kéket és fehéret használva. A fehér szín a tátraalji régiót jelöli (670-1370 m). Indikátornövényként emeli ki az ostorménfát (Viburnum lantana) melynek felső határát 518 méterben adta vr