Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Lendvainé Timár Edit: Egy svéd botanikus, geográfus a Tátra vidékén - Göran Wahlenberg természettudományos munkássága az Északnyugati-Kárpátokban

FELKÉSZÜLÉS A KÖZÉP-EURÓPAI TANULMÁNYÍITRA ^/Vx* i inspirálhatta a svéd tudóst a XIX. század elején egy közép-európai tanulC^x l/mányútra? Bár személyesen nem találkoztak, de Wahlenberg ismerte Robert Townson (1762-1827) angol kutató Travels in Hungary on the year 1797 című magával ragadó leírását az akkori Magyarországról. Townson beutazta a MagasTátra vidékét is. Wahlenberg szerint elsőként járt a Lomnici-csúcson, feljutott a Krivánra és a Fehér-tavi-csúcsra. Elsőként végzett akkoriban modernnek számító műszerekkel magasságmeghatározásokat. Townson művének Tátráról szóló fejezetében alapos, áttekintő képet adott a vidék természetföldrajzáról és egy növénylistát is mellékelt a kötethez. Wahlenberg Kárpátok iránti speciális érdeklődésének indítékát a hegység földrajzi helyzete is adta. Saját kutatásai és külföldi szakirodalmak alapján tudta, hogy az óceánoktól való távolság okán hogyan alakul a hóhatár és a növényzeti övek magassága saját országánakfjellrégióiban, az Alpokban és a Pireneusokban. A Kárpátok viszont mint Közép-Európa magashegysége, kellő távolságban található az óceánoktól ahhoz, hogy az óceáni klíma ne befolyásolja növényzetének jellegét. Elmélete, mely szerint a hóhatár magasabban van a Tátra vidékén, megerősítésre talált két évvel későbbi terepi kutatásai során. Utazási tervének megvalósításához az anyagi feltételeket is biztosítania kellett. Korábbi útjaihoz a svéd Királyi Tudományos Akadémia támogatását élvezhette. Azonban már akkoriban sem volt könnyű elnyerni egy-egy pályázatot vagy ösztöndíjat. A lappföldi útjaihoz kapott támogatást is minden alkalommal megelőzte egy átfogó útvonalterv, a szándékok és feltételezhető eredmények listájával, mely meggyőzte az Akadémiát az utazás szükségességéről és a benne rejlő tudományos - és közvetett formában gazdasági lehetőségekről. Wahlenbergnek különleges tehetsége volt ehhez. Olyannyira, hogy egyes elemzők még bizonyos fokú utilitarizmussal is vádolják. Az ő haszonelvűsége viszont nem az anyagiakban rejlett, amit későbbi, ezernyi fizikai és szellemi megpróbáltatással járó kárpátokbeli útja is bizonyított. Ezt az útját nem az Akadémia, hanem az Uppsala Egyetem támogatta ún. Bizánci ösztöndíjával 1811-ben. Ez az ösztöndíj jelentős összeg volt, mely fedezte a több éves kutatóút költségeit. A szakmai felkészülés Wahlenberg számára igen alapos elmélyülést jelentett a térségről szóló szakirodalmakban. Ismerte Genersich Sámuel 1798-ban Lőcsén ki-