Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - A földrajz és rokontudományok jeles képviselőinek 2005- évi évfordulói (Kovács Sándor) - Egy magyar világjáró felfedezése: Kalifornia-sziget félszigetté nyilvánítása (dr. Papp-Váry Árpád)

A FÖLDRAJZ ÉS ROKON TUDOMÁNYOK JELES KÉPVISELŐINEK 2005. ÉVI ÉVFORDULÓI 1530. Megjelent Hontems János térképész világföldrajza Krakkóban 1555. Budai Parménius István humanista költő, Észak - Amerika felfedező utazója születésének 450. évfordulója 1805. március 25. Gegő Elek r. kat. pap, moldvai utazó születésének 200. évfordulója 1905. május 5. Mendöl Tibor földrajzprofesszor születésének 100. évfordulója 1980. május 26. - június 3. között tett űrutazást az első magyar űrhajós Farkas Bertalan (25 éve) 1955- szeptember 9. Zsirai Miklós finn-ugor nyelvész halála 50. évfordulója 1980. október 29. Molnár Gábor vadász író halála 25. évfordulója 1830. november 29. Rosti Pál író, fényképész, Közép - és Dél - Amerika utazó születésének 175. évfordulója EGY MAGYAR VILÁGJÁRÓ FELFEDEZÉSE: KALIFORNIA-SZIGET FÉLSZIGETTÉ NYILVÁNÍTÁSA Garcí Ordonez de Montalvo 1510-ben könyvet publikált egy földi paradicsomról, amit Kaliforniának nevezett. A földi paradicsom, leírása szerint, trópusi éghajlatú sziget Indiától keletre. Lakói az Amazonok, fekete, magas hölgyek arannyal, ékkövekkel ékesítve. Amikor Cortes 1513-ban eléri a mai Kaliforniai-félsziger déli részét, azt szigetnek gondolva, a könyv nyomán, Kaliforniának nevezte el. 1541-ben, azóta elveszett kéziraros térképén ilyen nevű szigetként ábrázolta a területet. Kalifornia szigetként való ábrázolása az 1600-as évektől vált általánossá, Antonio de Herrera Kelet-India című könyvének a hatására. Az 1622-ben, Amszterdamban publikált könyv címlapján, Amerika térképe, szigetként jelölte Kaliforniár {Lábra). Ezt követően megjelent térképek és atlaszok, köztük John Speed híres világatlasza (1626) is így mutatja ezt a területet. A sziget egyenes vonalú, nem valóságszerű északi lezárása zavarta a kor nagy térképészét Johannes Blaeu-t. Az egyenes vonal helyett, ő két öböllel tagolt partvonalat rajzolt. Ezt az ábrázolást követték aztán a későbbi térképek. Ezt a szigetrajzot mutatja például Nicolas Sanson Párizsban 1656-ban megjelent térképe is (2. ábra). Eusebio Kino jezsuira pap a Colorado folyó torkolatától távcsővel vizsgálva a tájat, úgy találta, Kalifornia csatlakozik a szárazföldhöz (1700). Távcsöves megfigyelésen alapuló felfedezését több mint 40 évig nem fogadták el, mert többen állították, hogy körülhajózták a szigetet. 1. ábra. Antonio de Herrera könyvének címlapja, a Kalifornia-félsziget szigetként való ábrázolásával.