Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Nyári Zenélő Udvar programjai a múzeumkertben (Szedlacsek Emília)

falán az emléktáblát, fejet hajtanak Kereskényi Gyula emléke előtt. Kereskényi Gyula életútja és munkássága Kereskényi Gyula a gimnázium hat osztályát Léván és Nyitrán végezte. 1850-ben belépett a Benedekrendbe, két év bölcseletet és egy év teológiát tanult. Innen átment a ptemontreiekhez, ahol még két évig folytatta a teológiai tanulmányait. 1857-ben Keszthelyen a gimnáziumban nyelvtanárként dolgozott, majd egy évet Bécsben töltött, ahol folyratta a latin illetve a görög nyelvvel való ismerkedését, hogy világi tanár lehessen. 1859-ben édesanyja kérésére azonban visszatért a papi pályára, Székesfehérváron 1860-ban szentelték pappá. Bodajkon, Duna-Bogdányban, Törökbálinton és Tárnokon is munkálkodott, majd 1868ban Érdre helyezték segédlelkésznek és nyugállományba vonulásáig itt tevékenykedett. 1885-től mint a kerület esperese végezte munkáját. Cikkei jelentek meg különböző lapokban, a Nemzeti Politika munkatársa, a Katholikus Család című vallási, társadalmi, közművelődési és gazdasági hetilap szerkesztője, a Katholikus Társadalom felelős szerkesztője, valamint engedélyt kapott a Papok Lapja szerkesztésére is. Egyházi beszédei, imádságos és énekeskönyve, Mária tiszteletére írt könyve, és A veszta szűz címmel vallásos regénye is megjelent (1884). Kereskényi Gyula lelkipásztori tevékenysége és irodalmi munkássága mellett Érd és környéke kutatásából is kivette a részét. (Tudnunk kell, hogy Batta az érdi egyházközséghez tartozott). A kimagasló műveltségű, a régészet iránt is érdeklődő plébánosnak adott volt a kutatási terület Érd-Batta határában, hiszen itt ekkor 126 halomsírt jegyeztek. Kutatásokat már Luczenbacher János régész is végzett 1847-ben, sőt az itteni sikeres munkálkodása emlékére magyarosította nevét Érdire. Az ő kutatásai nyomán végzett ásatásokat Kereskényi Gyula. Rómer Flóris régész, művészettörténész biztatására, ásatásaik eredményét közzé is tették. A Duna melletti sáncok mellett két öl mélységben Maximinus császár nevét viselő kőre akadtak, de találtak római érmeket, téglákat, cserépedényeket is. * .ÁLLJATOK MEG ÚTJAITOKON. % NÉZELŐDJETEK ÉS KÉRDEZŐSKÖDJETEK, MELYIK A RÉGI ÖSVÉNY, MELYIK A LECJOÍÍ ÚT. ÉS AZON JÁRJATOK." JE1EM1ÁJ.6 16 KERESKÉNYI GYULA ESPERES-PLÉBÁNOS 1835 - 1911 ÉRD HELYTÖRTÉNETÍRÓJA EMtÉKÉRE Kereskényi Gyuba emléktáblája Erden (Fotó: Fajkusz József) A kutatások fontosságát az is bizonyítja, hogy az 1876-ban Rómer Flóris kezdeményezésére Budapesten tartott VIII. ősrégészeti és antropológiai nemzetközi kongresszus résztvevői Érdre is ellátogattak. Az itt töltött kirándulásról Jókai Mór Életképek c. (1876. évi I. évf.) folyóiratában olvashatunk teljes terjedelemben. Tudományos munkássága mellett Kereskényi Gyula jelentős szerepet játszott Érd kulturális, társadalmi közéletében is, nevéhez kötődik az Erdi Kaszinó megalapítása, ami hamarosan a község kulturális központjává vált. Miklósi Csabáné Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd A NYÁRI ZENÉLŐ UDVAR PROGRAMJAI A MÚZEUMKERTBEN Amikor 2001-ben elkészült a Magyar Földrajzi Múzeum külső felújítása és ezzel együtt kibontásra került az úgynevezett kocsiszín, a hozzáépített más funkciójú épületekből, szinte kínálta adottságaival magát, hogy szabadtéri rendezvények helyszíne legyen. Három éve szervezi a Szepes Gyula Művelődési Központ ide a kocsiszínbe a Nyári Zenélő Udvar programsorozatot. A kilenc alkalomból álló sorozatot a zeneművészet kapcsolja egybe. Műfaji megkötöttség nélkül komoly- és könnyűzenei programok és előadók váltakoznak benne. A gyönyörű múzeumkert a szobrokkal, a kert esti megvilágítása, a program és a fellépők személyisége együttesen varázslatos atmoszférát teremt. Hogyan alakul ki a műsorfolyam, kik szerepelnek a múzeumkerti színpadon? Szervezői alapelv, hogy legyen lehetőségük az érdi amatőr művészeknek, művészeti együtteseknek a fellépésre, így immár hagyó-