Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Kasza József: Almásy László Ede és a repülés

Almásy cs Zichy g, a Balkánon, Törökországon, majd a Földközi-tenger medencéjét megkerülve a szárazföld felett Kairóig tervezték a repülést. Útvonaluk: Budapest - Belgrád Szólia - Isztambul - Fskisehir - Konya - Karaman. A 80 lóerős motor gyengének bizonyult. Hajmeresztő közelségben repülték át a Toros-hegység szurdokait, majd egy viharban Aleppó mellett kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Az összetört gépet nyitott teherautón vitték Alexandriáig, majd hajóval visszaszállították Angliába. Mivel nem voll pénzük a javításra, Zichy hazautazott Magyarországra, Almásy pedig munkát vállalt Egyiptomban. Eredeti tervük az volt, hogy Kairóban csatlakoznak az angol Mol/ins kapitány autós expedíciójához. Aleppói kényszerleszállásuk után az újságok halálhírüket költötték, Mollins ekkor felvette Kairóban a közös expedícióra letétbe helyezett pénzt és el indul I a Fokföldre (ZICHY 1992). Almásy végre 1932-ben Sir Clayton anyagi támogatásával elindíthatta a kombinált expedíciót. Ismét „Moth" típusú gépet választott, melyei Pendcrcl angol őrnaggyal közösen repült. Ekkor ismerte meg igazán a Szaharát repülési szemszögből. Korábban autós útjain már kitapasztalta a homokfajták teherbíró képességét, így biztonságosan szállt le homokfciszíneken is a repülőgépével. /. ábra. Almásy László és Zichy Nándor repülőútja 1931 óf a „ Moth " előtt Még kényszerleszállási tapasztalatot is szerzett (ALMÁSY 1937). Ismereteit később jól tudta hasznosítani a II. világháborúban. 1932- ben a Királyi Egyiptomi Aero Club kairói (El Maza) repülőterén bekapcsolódott a helyi vitorlázórepülés megszervezésébe (IIEFIY 1943). 1933-ban repülőgépről sikerült felfedeznie a Zarzura oázist (ALMÁSY 1935). majd segítséget nyújtott az első oázis-körrepülés megszervezéséhez (ALMÁSY 1937). Ezen, mint az algériai Ixiumct navigátora, maga is részt vett. Két leszállással kellett az 1500 km-es távolságot lerepülni a kairói El Maza - FI Fayum - Asyut - Kharga - Dakhla Farafra - Bahariya - El Maza útvonalon (2. ábra). A teljes kört a 32 gépből csak 28-nak sikerült végigrepülnie, ők a francia Coudron géppel a 14. helyen végezlek (ALMÁSY 1937). 1933- 35 közölt igen sokat repült Almásy a sivatag feleli, a repülőgép szinte munkaeszközévé vált. 1935ben megbízták, hogy szervezze meg az egyiplomi vitorlázórepülést. Társul maga mellé vette Hefty Frigyest, volt háborús pilótát, mint oktatót (HEFIY 1943). Almásy 1937. március 31-én termikek segítségével átrepült Kairó felett, és 12 km repülés után a piramisok lábánál szállt le (MOLLI 1981). A következő években fuintk király Almásy javaslatára magyar gyártmányú motoros és vitorlázó gépeket (M-22, M-24, R-06 típusokat) vásárolt. Almásy az R-06 Vöcsök elnevezésű iskolagépet, mely eredetileg fából készüli, Rubik Ernővel álterveztetle. A gépet acélcső szerkezettel készítették el, hogy a rovarok (hangyák!) kárt ne tegyenek benne. A királyi udvarban Almásy megismerkedett Pahlavi iráni sahhal, aki az eredmények láttán megbízta őt az iráni vitorlázórepülés beindításával. Almásy erre a feladatra két magyar sportrepülőt alkalmazott Vojnich Pál és Kaiser Pál személyében (VOJNICH 1992), és az esztergomi Aero-Ever repülőgépgyártól 5 magyar gépet rendelt. Az 1939-ben kitört II. világháború azonban véget veteti a szép terveknek! Almásy nemcsak egyiptomi repüléseket szervezett, hanem idehaza is részt vállalt a repülésügy előbbrcvitelébcn. 1933-ban. mint cserkészrepülő részt vett a gödöl4-1