Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: Első együttműködés a történelemben fehér és fekete bőrűek között Afrika tudományos megismerésében

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. 12. szám. 1993. pp. 15-22., Erd ELSŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A TÖRTÉNELEMBEN FEHÉR ÉS FEKETE BŐRŰEK KÖZÖTT AFRIKA TUDOMÁNYOS MEGISMERÉSÉBEN* Dr. Krizsán László ÖSSZEFOG FALÁS Afrika tudományos megismerésében kiemelkedő esemény a kalahári uralkodó és Magvar László együttműködése i fekete kontinens egyes területeinekfelderítésére. E közös vállalkozás anyagi feltételeit a „fekete felség " biztosította, iz expedíció tudományos előkészítése és lebonyolítása Magvar László vezetésével történt. E vállalkozás volt az első udományos együttműködés fehér és fekete bőrű emberek között a földrész felkutatására. Magyar ezen expedíció ;orán ismerte meg a rabszolgakereskedelem koncentrálódási folyamatát, közölt róla leírást és hiteles adatokat. Ugyancsak c közös tudományos vállalkozás alkalmával szerzett tapasztalatokat Magyar László arról a kontinentális irányú gazdasági, társadalmi és egzisztenciális válságról, amely a XIX. sz. első negyedétől, a rabszolgák Afrikából történő kiviteli tilalma következtében sújtotta egész Afrikát. Az emberiség történelmének első közös vállalkozása fehér és fekete bőrűek között Afrika ismeretlen területeinek felderítése és tudományos megismerése céljából, 1848 tavaszán jött létre és megalkotása Magyar László. valamint az akkori ka la bár i néger uralkodó, Trudodati Dalaber Almanzor nevéhez fűződik. E nagyjelentőségű tudománytörténeti esemény előzménye Magyar László balul végződött argentin haditengerészeti szolgálatához nyúlik vissza. Az történt ugyanis, hogy az. argentin hajóhadat - melynek kötelékében Magyar Iiiszló hadnagyként szolgálatot vállalt - az uruguayi és a vele szövetséges angol-francia flotta, a két állam között kirobbant háború első napjaiban, 1845. augusztus 23-án megsemmisítette.

1 A túlélőket foglyul ejtették és egy részüket azzal a képtelen és rosszindulatú váddal állították hadbíróság elé, hogy a vádlottak részt vettek uruguayi hadifoglyok legyilkolásában, amiért halálra ítélték őket." A vád képtelenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy Magyar már az ellenséggel való első találkozás alkalmával foglyul esett, s így semmiképpen nem lehetett módja foglyokat ejteni, vagy azokkal kegyetlenkedni. A vád alaptalansága - Laine francia tengerészkapitánynak köszönhetően - végül bizonyítást nyert, de Magyar Lászlónak, ennek ellenére is. le kellett mondania rangjáról és köteleznie magát, hogy Uruguay és szövetségesei ellen fegyveres szolgálatot nem vállal.' A munkanélkülivé vált tengerésztiszt - lóról szamaira ülni nem akarván

4 - olyan elfoglaltságot keresett, ami megfelelt képesítésének és ambícióinak. Hasznosítani próbálva a dél-amerikai bennszülött nyelvek ismeretében való járatosságál. elhatározta, hogy nyelvtudását és helyismeretéi kihasználja egy, a hajdani inka birodalom területére vezetendő kulatóút megszervezéséhez és lebonyolításához. De, mert a katonaságtól kárpótlás nélkül kellett távoznia, és hogy vállalkozása a magyar tudomány hírét öregbítse - a Magyar Tudós Társasághoz fordult anyagi segítségért. Részletes útitervet készített, melyet 1846. június 24-én küldött el a magyar Akadémiának az uruguayi Maldonadóból. Széchenyi Istvánt külön levélben is felkérte tervének támogatására. „Mint magyar honfi kötelességemnek tartottam, tervemet a főméltóságú Magyar Tudós Társaságnak, ezen ide mellékelt leiratban kömyülállásosan leírva előadni a végre, hogy mély belátásánál fogva elhatározhassa, ha a hazai tudomány nyerhet e abbul annyi hasznot, mely paralellizálhatja azon költségeket, mely annak kivitelére szükséges."

6 Széchenyi István minden különösebb ajánlás nélkül, hivatalos megkeresésként terjesztette az Akadémia kisgyűlése elé Magyar László dél-amerikai expedíciós tervét. A testület 1846. november 4-én, báró Eötvös József elnöklete alatt tartott ülésén' foglalkozott az útitervvel és az alábbi határozatot hozta: „Az academiai Elhangzóit a Magyar Földrajzi Múzeum által Magyar László születésének 175. évében rendezett tudományos ülésen, 1993. június 3-án.