Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
IRODALMI FIGYELŐ
Shclagh Gregory and David Kennedy: SIR AUREL STEIN'S LIMES REPORT BAR International Series 272(0 1985. I-II. 490oldal, fekete-fehérfényképekkel, térképekké}, rajzokkal, légifelvételekkel. Ára: 33 angol font A Bril Tudományos Akadémia és a Sheffieldi Egyetem kutatóinak nagyszabású vállalkozásaként kerülhetett az olvasó kezébe Stein Aurél 1938-39-ben Transzjordániában és Irakban végzett kutatásainak terepjelentése. A történeli földrajz és a régészet kiemelkedő magyar tudósa a brit Királyi Légierő támogatásával tárta fel az ókori Római Birodalom iraki, szíriai és transzjordániai halárvédőrendszerét és erődítményeit. A légifelderítéssel és légifényképek kiértékelésével megalapozott archeológiai ásatások gazdag anyagát és fotódokumentációját a British Museumban őrzik. Stein Aurél ásatások közben írt feljegyzései, megfigyelései és következtetései adnak bepillantást e műhelymunka izgalmas hétköznapjaiba. Az ősi kereskedelmi utak rekonstruálásán túlmenően Stein munkája példaszerűen bizonyítja a régészet, az orientalisztika és a történeti földrajz egymásrautaltságát, komplexitását. A munka második kötetében a közreadók kiegészítései, magyarázatai segítik megérteni a Római Birodalom sivatagi terjeszkedésének indítékait, se folyamat legfontosabb történelmi mérföldköveit, melynek megismerésében hazánkfia úttörő szerepet játszott. A két kötet elsősorban szakemberek számára készült, s alacsony példányszámban jelent meg. Ez a magyarázata szerény külleme ellenére megállapított - még nyugati viszonylatban is borsos árának. Dr. Kubassek Jáms Kéziratos térképek az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában I. kötet: Önálló kéziratos térképek 1-2. Szerk: Patay Pálné, Plihál Katalin Budapest, 1984, 1990. 832 oldal 33 térképreprodukcióval. Ára: 590 Ft. Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában található - az Országos levéltár után - hazánk második legnagyobb kéziratos térképgyűjteménye. Eredete a könyvtárral egyidős, ugyanis Széchényi Ferenc egykori adományában - amellyel 1802-ben megvetette a könyvtár alapját - számos térkép, közöttük 200-nál több kéziratos is szerepelt. Az anyag később további szerzeményekkel gyarapodott, köztük legjelentősebb a két világháború közölt az Állami Nyomdától és a keszthelyi Festetics levéltárból átvett anyag. A gyűjtemény jelenleg mintegy 2200 térképből áll, ebből a katalógus 2081et ismertet. Az állomány többi része kataszteri térképekből és az azokat korban megelőző, úgynevezett birtokvázlatokból tevődik össze, ezekről később külön kiadvány készül. A katalógusban az egyes térképek leírása a bibliográfiai adatokon túlmenően részletes tájékoztatást nyújt a tartalmukról is. A gyűjtemény zömében XVIII-XIX. századi műveket tartalmaz. Szerzőik között a magyar kartográfiatörténei számos kiválósága szerepel, így többek közt Mikoviny Sámuel, Ballá Antal, Kenedits József, Huszár Mátyás, Beszédes József; az anyag tehát jól képviseli a magyar kartográfia fejlődését. A térképek többsége egyedi darab, és rengeteg olyan adatot közöl, amelyek sehol máshol nem találhatók meg. A topográfiai, közigazgatási, vízügyi, hadtörténeti, úrbéri, uradalmi stb. térképek kiváló forrásanyaggal szolgálnak a helytörténészek, helynévkutatók, hadtörténészek, de mindenekelőtt a kutató geográfusok számára. A katalógust szerzői, cím szerinti, tartalmi, földrajzi és származási mutató egészíti ki. A gazdag és páratlanul értékes gyűjteményből példaképpen megemlítjük a katalógusban 1064. sorszám alatt szereplőt, mely Érdet és környékét ábrázolja. A latin nyelvű, színes uradalmi falitérkép 1783-ban készült, méretaránya 1:28 000. Ez az a térkép, amelyet Hannát Béla adott közre dr. Patay Pálné szakszerű ismertetésével a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. számában, a 65-66. oldalon. Ezen kívül több olyan térkép van a gyűjteményben, amelyen Érd mint Duna-parti település, vagy mint Fejér megye része szerepel (21., 303., 569., 950. számú térképek). A kötet közreadásával az Országos Széchényi Könyvtár a kutatók régi kívánságának tett eleget. A kiadványt múzeumunk is beszerezte és könyviárunkban az érdeklődők rendelkezésére áll. Szilágyi Géza A Magvar Földrajzi Múzeum kiadásában 1991-ben megjeleni, Érd műemlékeit ismertető füzet címlapja