Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Hévízfeltárás Érden (Balázs D.)

j^g^Budakeszi <; / BUDAPEST J. ábra. Erd környékének légifotó-értékelésen alapuló neotektonikai térképe. Rádai Ödön nyomán szerkesztette Lorberer Árpád 1987-ben. Jelmagyarázat: 1 .főtörésvonal; 2. egyéb törések. Számítások szerint Ófalu térségében az oligocén (esetleg közbenső eocén) rétegek alatt kb. 1300-1500 m mélységben következnek a hévíztároló triász karbonátos képződmények, tehát kb. 500-700 m-rel a jelenlegi termálkút talpszintje alatt. Bár csábító lehet a 85-90 °C kifolyási hőfokú hévíz feltárása, a kútfúrás igen nagy költséggel járna, egyben pedig igen kockázatos vállalkozás. A karbonátos kőzetekben (dolomit, mészkő) a víz hasadékokban helyezkedik el, könnyen lehet, hogy a fúró nem talál bele, a kút meddő marad és kárba vész sok millió forint. Itt említjük meg, hogy a termálkúton kívül egy másik kutat is fúrtak, amely 200 m-ig hatol le a felső-miocén meszes, homokos rétegeibe. Ez a kút kis hozamú ( 12 l/p), langyos vizet (21 °C) szolgáltat. (A termálkúthoz hasonlítva ez a „hideg vizű kút".) Az ófalui hévíz tulajdonságai Nem sokkal a kútfúrás befejezése után, a Pest Megyei KÖJÁL 1986 júliusában a hozzá bejuttatott vízmintából megállapította, hogy „a kút vize a magas klorid- és hidrogénkarbonát tartalma miatt ivóvízül nem fogadható el, viszont ásványvíz jellegűnek számít". Rendelkezésünkre áll az Országos Közegészségügyi Intézet 1990 januárjában készült részletes laboratóriumi vízvizsgálatainak eredménye, melyet az alábbiakban táblázatosan ismertetünk. Egyidejűleg elvégezték a hideg vagy langyos vizű kút vizének vizsgálatát is, párhuzamosan a második rovatban azt is bemutatjuk. termálkút langyos vizű kút A mintavétel napja 1989. XII. 19. 1990.1. 16. A kút mélysége 800 m 200 m Vízhozam 360 l/p 12 l/p A víz hőfoka 41 °C 21 °C (Ugyanakkor a levegőé:) 12 °C -1 °C pH (41, ill. 21 °C-on) 8,09 7,74