Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei

6. POSTÁSTELEP 6—1. Postástelep A parcellázás utáni térképen még Horthy Miklósliget néven szerepel (T. 8.). Ma a terület neve: Postástelep, Érd város VI. kerülete. Kezdetben postai tisztviselőket költöztettek ide, innen ered a név. Utcái férfi keresztneveket viselnek. 6—2. Erlakovacz (Erlakovecz) Érdy J. (1864) a következő leírást adja róla: „Majorság, melyet Illésházy János gróf, az akkori földesuraság építtetett 1760—1770 körül. Elnevezésére biztos adatok nincsenek. Úgy gyanítják, hogy ez az illír (délszláv) hangzású név két délszláv szóból ered: erlav = sánta és kovac vagy kovacz = kovács, tehát Erlakovacz magyarul: sánta kovács. Feltehetően egy hajdan ott munkában vagy szolgálatban volt sánta kovácsról nevezték el. — Nem éppen alap nélkül felmerül az, hogy az építtető Illésházy gróf nem kölcsönzi majorjának nevét egy sánta kovácsról, hanem inkább az ott elfolyó erecskéről annak „Érlak" nevet adhatott, mit később az itt Érden lakó délszlávok saját nyelvük szerint Erlakovacz néven tartottak fenn. Ilyen helynévképzés több névnél előfordul, ilyen az -ovacz, onacz, -lyacz, -nacz, vacz és több efféle raggal végződő név, melyekkel valamely egyénről azt, hogy hova való, kifejezni akarják, például: Ercsi lakos = Ercsinacz, Handzsabégi lakos = Handzsabesacz, Csepeli lakos = Csepelyacz, tehát valószínű, hogy Érlakból is így keletkezett Erlakovacz. — Illésházy János gróf által ide építtetett majorságból csak egy alacsony rossz cselédlak és egy régi istálló áll még fenn, a többi ott meglevő alkalmas épületeket Batthyány Fülöp herceg, volt földesuraság 1830 körül építtette." A múlt század végi topográfiai térképek szerint Erlakovecz puszta Érd felső vasútállomástól ÉK-re 500 m körüli távolságban feküdt. A térkép nagy belső udvarú, téglalap alaprajzú épületegyüttest jelöl, mely a Bara-patak forráságának északi (bal) oldalán, egy 158 m magas (környezetéhez képest kb. 35 m-es) domb DNy-i tövében található. 6— 3. Györgyliget Új település Érd-Felső vasúti megállótól ÉK-re, a korábbi Erlakovacz (Erlakovecz) puszta helyén, ill. környékén. Ez a név szerepel az 1928. évi helyszíni bejárással felújított 1 : 25 000 méretarányú topográfiai térképen. Az 1933. évi Helységnévtár Erlakovecz (Györgyliget) formában közli. A Györgyliget földrajzi név első tagjának eredete nem ismert. Jelenleg Györgyligetnek nevezik Érdliget Ny-i, a két vasútvonal között összeszűkülő részét is. 7. ÉRDLIGET 7— 1. Érdliget Jelenleg Érd VII. kerülete, amely a város K-i oldalán az Érd-Felső vasútvonal és a 6-os főközlekedési út közötti területet foglalja magában. Itt az utcákat folyókról nevezték el. Érdliget neve először 1933-ban gróf Károlyi Imre házhely-parcellázási hirdetésein és térképein jelent meg, mint „a budai oldal gyöngye". 7—2. Új-puszta Ilyen néven szerepel az 1920-as évek felmérései alapján készült 1 : 25 000 méretarányú topográfiai térképen. Jól kivehetők az akkori majorsági épületek. Ezekben ma iskola, óvoda, üzlet található, egy részüket lakásoknak alakították át. 7—3. Fügeterasz A Duna-völgy legfiatalabb teraszának maradványa, mely kb. 10 m magasra emelkedik a jelenkori ártér (Papi földek) fölé a két vasútvonal között. A délnek néző, homokos-kavicsos meleg teraszlejtő mediterrán jellegű mikroklímája lehetőséget adott a füge termesztésére. Az érdligeti postától, ill. a szociális otthontól ÉK-re még az 1950-es években is bőven termő fügéskertek voltak. Azóta a terület beépítése miatt már csak mutatóba maradt meg néhány fügefa. 7— 4. Papi földek Nevezik Pap-földnek, Pap-tagnak is. Az államosításig a katolikus egyház tulajdonában volt. Gróf Károlyi Imre 1933. évi parcellázási térképén „Bolgár kertészet" néven szerepel. Jelenleg a Bentavölgye Tsz. hasznosítja mezőgazdasági termelésre. 8. DIÓSDLIGET 8— 1. Diósdliget Érd város Diósddal határos része. A harmincas évek parcellázásai után Érd—Diósdi Tisztviselőkertváros néven szerepelt a térképen. Sokan Érdligethez tartozónak tekintik. Jelenleg Érd város Vili. kerülete. Utcáit virágokról nevezték el. 8—2. Kutyavár Érdy József 1864-ben ezeket írta róla: „Vadászlak az Erdő szélén, regényes tájékkal, hol egy régi épület maradványa most is látható. Batthyány Fülöp herceg, volt földesuraság mintegy 25—30 évvel ezelőtt a vadászlakot nagyobbítva kijavíttatta, a kerítés falába belefoglaltatván a most is látható régi falmaradványt. — A Kutyavár neve onnan származik, hogy a nagy magyar királynak, Mátyásnak ezen a helyen, Budától mintegy jó két mérföldre, vadászatra szánt ebeit tartották, s a most is fennálló régi fal ezen épületnek a maradványa. A hagyomány szerint a nagy király — vadászati szenvedélyének eleget téve — többször itt időzött." A Kutyavár helynevet a népetimológia valószínűleg az egykori Eben falu helyére alkalmazta, ahol — nevéből következően — tarthattak vadászebeket Mátyás király vagy mások számára (Dercsényi I, 359). Eben első okleveles említése: 1323 (Dl