Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Viera Pavlikova (Pozsony): Benyovszky Móric alakja Szlovákiában
novského" címen 4 (Gróf Benyovszky M. életrajza és feljegyzései). Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az akkori szlovák intelligencia eléggé járatos volt az idegen nyelvekben, nevezetesen a magyar és német nyelvben ahhoz, hogy tájékozódjék Benyovszky Móric sorsáról az ilyen nyelvű könyvekből is. A szlovák nagyközönség számára Benyovszky regény- és drámahős volt és maradt, mint például Jókai Mór Gróf Benyovszkyja"' vagy az újabb keletű regény, Jozo Niznansky: Dobrodruzstvá Mórica Benovského 6 (Benyovszky Móric kalandos utazásai) főhőse. A Benyovszkyról szóló könyvek száma tekintélyes, a fent említett Jókai mű függeléke szerint 400 7 körüli, ezek közül néhány eljutott a szlovák nagyközönséghez is. Több mint 150 évvel az első szlovák kiadás után, 1966-ban Benyovszky Móric „Emlékiratai és Utazásai" ismét megjelentek szlovák fordításban „Denník Mórica A. Benovského" címen (Benyovszky Móric Á. naplója). Ez egy nagyon rövid válogatás az eredeti német kiadásból (Des Grafen Moritz August von Benyowsky . . . Schicksale und Reisen I., IL, Leipzig, 1791) 8 . Szlovákia lakosságának széles rétegei előtt Benyovszkyt igazán népszerűvé az a közös szlovák— magyar vállalkozásban készített 13 részes TV-filmsorozat tette, amelyet 1973—74-ben Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, az NDK-ban, Jugoszláviában és Madagaszkáron forgattak. A „Vivát Benyovszky"! c. filmet — bár sok kritika érte — érdeklődéssel nézték és sokat vitatkoztak róla. Benyovszky egy szlovák történész szemével Szlovák hivatásos történészek ezideig kevés figyelmet fordítottak Benyovszkyra. Az egyetlen kivétel Anton Vantúch, aki 1969-ben publikált négy Benyovszky-levelet, amelyet a párizsi Francia Levéltárban talált 9 . Mind a négy levél Benyovszky életének utolsó időszakából való. A legkésőbbi Benyovszky halála előtt két hónappal íródott, s a francia külügyminiszterhez lett címezve. Míg az első két levélben a madagaszkári terveinek balszerencséje miatt csalódott nagy utazó felajánlja, hogy képviseli a francia érdekeket Törökországban 10 , a másik két levél arról tanúskodik, hogy Benyovszky állandóan szorgalmazta az európai, főképpen francia érdekek szükségességét Madagaszkáron. Benyovszky számára Madagaszkár mindig gazdag lehetőséget jelentett a civilizálás és a kereskedelem területén 11 . Az 1786. március 26-án kelt és Vergennes grófhoz intézet levelében Benyovszky ismét egy madagaszkári francia telep előnyeit világítja meg, és a francia kormány- és üzleti köröket haladóbb politikára sarkallja Madagaszkáron, természetesen az ő személyes részvételével és irányításával. Rámutatott a gazdag emberi és természeti forrásokra, és azt ígérte, hogy ellátja az Indiai-óceánban levő szigeteken, nevezetesen Bourbonon és He de Franceon létesített francia telepeket rizzsel, marhahússal, fémekkel, fával, sőt évente 2—3 ezer rabszolgával, akiket Mozambikból, Mombasából, Querimbéből és a kelet-afrikai partok más területeiről hajóznának be Ile de France-ra 12 . Az volt a helyzet, hogy a Benyovszky által felsorolt új piacok és források sosem keltették fel Franciaországban azok figyelmét, akiknek érdekeltségük volt Afrikában, s nem sikerült pártfogókra találnia Madagaszkár fejlesztésére irányuló terveihez. Két hónappal később megölték az He de Francéról ellene küldött francia katonai erőkkel történt összecsapásban. Habár különböző okokból Benyovszky saját elképzelése, hogy megnyissák a szigetet a francia vállalkozók előtt, és kereskedelmileg hasznosítsák Madagaszkárt és a kelet-afrikai partvidéket, soha nem talált megértésre a francia kormány előtt, más, a francia levéltártól kapott dokumentumok — amelyek a majdani gyarmat részletes tervrajzát tartalmazták — bizonyítják, hogy a nagy utazó követőkre talált, akik, bár kisebb elhivatottsággal és lelkesedéssel, véghez vitték az ő tervét: „civilizálni" a szigetet, gyarmatosítani népét és fejleszteni kereskedelmét 13 Vantúchnak egy másik érdekes tanulmánya „Amikor Benyovszky Móric megmondja az igazságot" 14 címen, a Magyar Regionális Levéltártól kapott forrásművön alapul 15 . Ebben Benyovszkynak az Emlékiratokban levő azon állításának történeti hitelességét tárgyalja, amely a hrussói Benyovszky családi birtok 1765. június 16-i erőszakos elfoglalásával kapcsolatos. Benyovszky alakja körül még mindig sok rejtély van, ami talán kideríthető a szerte e világon levő archívumokból; s csak a történészek közös összefogása vethet újabb fényt a nagy utazó jellemére és cselekedeteire. Angolból fordította B. Sprincz Vilma Dr. Viera Pavlikova Ulbrichtova 2. 851 02 Bratislava Ceskoslovensko JEGYZETEK Í.The Memoirs and Travels of Mauritius August Count de Benyowsky, Magnate of the Kingdom of Hungary and Poland. One of the Chiefs of the Confederation of Poland, Consisting of his Military Operations in Poland, his Exile into Kamchatka, his Escape and Voyage from that Peninsula through the Northern Pacific Ocean, Touching at Japan and Formosa, to Canton in China, with an Account of the French Settlement, he was Appointed to Form upon the Island Madagascar. Written by Himself. Translated from the Original Manusript. In two Volumes. London, William Nicholson 1790, Dublin 1790. (London 1789) 2. Reisen durch Sibirien und Kamtschatka. Aus dem englischen übersetzt. Mit Anmerkungen von Joh. Reinh. Forster. Berlin 1790, 1793, 1806. Schicksale und Reisen. Aus dem englischen ausgezogen. Tübingen 1791. Neuere Geschichte der See- und Land-Reisen. C. D. und J. O. Ebeling. Dritter Band. Hamburg 1791, 1797. Grefwens Mauritz August von Beniovskis Lefnadslopp och Resov of honom sjelf beskrefne. Stockholm 1791. Voyage et memoirs de Maurice Auguste Comte de Benyovszky etc. Paris 1791. Gedenkschriften en Reisen. Naar de engelsche vortaaling in het oordpronglyk handschrift overgezet. 1—4, Härlem 1791. História podrózy i osobliwszych zdarzeií sawnego szlachcica
