Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
HOZZÁSZÓLÁSOK - Benyovszky Móric szavahihetőségéről (Dr. Szádeczky-Kardoss Irma )
HOZZÁSZÓLÁSOK BENYOVSZKY MÓRIC SZAVAHIHETŐSÉGÉRŐL Tisztelt Emlékülés! Engedjék meg, hogy — nem lévén történész, geográfus, Afrika-kutató vagy filológus — a magam részéről a jogász szemléletével, a minden ténynek jelentőséget tulajdonító objektivitás igényével közelítsek a Benyovszky-kérdés legfontosabb és legneuralgikusabb pontjához, a szavahihetőség témaköréhez. 1. Az egyik legvitásabb adat a születésének időpontja. Ö azt állítja, hogy 1741-ben született, mi azt hisszük, hogy később, s csak azért öregíti magát, hogy hihetővé tegye a hétéves háború első csatáiban való — de szerintünk alaptalanul állított— részvételét. így az utókor. De nézzük a rendelkezésünkre álló tényeket. Benyovszky művében két helyütt szerepel erre adat. Az Életirat elején, ahol az 1741-et jelöli meg a születése éveként, majd a fogságba esésének elbeszélésekor, ahol beszámol a kihallgatásáról, s arról, hogy 1769 novemberében 28 évesnek mondta magát. (1769—28 = 1741!) Nála más adat nem szerepel. Ezeket támasztja alá tartalmával a Franciaországban őrzött Maczunda-féle tanúsítvány, amit azonban egyesek éppúgy hamisnak vélnek (anélkül, hogy ezt eddig bizonyították volna!), mint Benyovszky adatait. Mire alapítja ez az álláspont a hamisság feltételezését? Jókai állítására! Ő a Benyovszky-mű magyar kiadásának előszavában mondja, hogy egy — Benyovszky Emánuel leszármazottaitól kapott — irat tanúsága szerint 1746 a tényleges születési év. De sem a hónapot és napot, sem a keresztneve(ke)t nem közli. Ezek után Thallóczy Lajos állítja 1 —• a Kubitsek plébánostól kapott „keresztlevél" alapján —, hogy Benyovszky Móric Máté Mihály János 1746. IX. 20-án született Verbón. Ezzel bizonyítottnak vette ő is, s az ő nyomán nyolc évtizeden keresztül szinte mindenki, hogy Benyovszky hazudott. S ezekre az „adatokra" tekintettel kételkedik korunk a Maczunda-féle irat hitelességében is 2 . Most megismerhettünk egy hiteles kivonatot a verbói anyakönyvből. Eszerint 1746. szept. 20-án nem Benyovszky Móric Ágost Aladár (ahogy az emlékiratban áll), és nem Móric Lajos Ágost (ahogy a Maczunda-féle tanúsítvány nevezi), de nem is a Thallóczy által említett Máté Móric Mihály János, hanem Máté Móric Mihály Ferenc született 3 . Nos, az adatok eme változatos bősége mellett tudományos komolysággal ma még csak annyi állapítható meg, hogy Benyovszky állítása és a Maczunda-féle tanúsítvány tartalma ellenében egyetlen olyan dokumentummal sem rendelkezünk, amely az 1741-es születést hitelt érdemlően cáfolná, s az 1746-os születési időt bizonyítaná. 2. A hétéves háború csatáiban való részvétel. Az utókor úgy véli, hogy ez is hazugság, s ez tette szükségessé ama másikat a születési évről. Vajon végiggondolta-e bárki, aki ezzel érvel, hogy mi szüksége^ lett volna Benyovszkynak erre a mesére? Az Életiratot is magában foglaló Emlékiratot vélekedésünk szerint 1780—83 között írta, s adta ki a kezéből. Gondolhatjuk-e komolyan, hogy Benyovszkynak 1780 után még mindig olyan kalandokban szűkölködő volt az élettörténete, hogy éppen ennek az első három ütközetnek a kisajátítására volt szüksége ahhoz, hogy annak tüntesse fel magát: — aki volt valójában? Még ha valami különleges hőstettel dicsekedett volna! De éppen csak tényként közölte, s nem többet, mint a puszta részvételt. A tudományos hitelesség és az objektivitás iránti kötelezettség e kérdés vizsgálatánál is legalább annyira kötelez bennünket, hogy azt is mérlegre tegyük, vajon szüksége volt-e Benyovszkynak arra, hogy összehazudja magának azt a három, számára eseménytelen ütközetet?. . . 3. A Maczunda-féle okirat hitelessége. Az utókor gyanakszik, hogy ez is hamis. Amíg az írásszakértői vizsgálat — Maczunda Pál minden kétséget kizáróan hitelesnek tekinthető kézírásával egybevetve — nem ad határozott választ, addig nincs jogunk ebben a kérdésben Benyovszky ellen állást foglalni. Azonban akár Maczunda írása, akár nem, az irat tartalma mindenképpen különös, s alapos elemzést kíván. a) A tanúsítvány szerint 1741. szeptember 20-án Benyovszky Móric Lajos Ágost született. A mi Benyovszkynk viszont eddigi legjobb tudomásunk szerint a Móric Ágost Aladár nevet viselte. De vajon viselte-e mindhárom nevet? A Magyarországon eddig ismertetett adatok (Életirat, Emlékirat, levelek) szerint ezek közül csak két nevet használt, olykor külön-külön, olykor együtt, s ez a két név a Móric és az Ágost volt. Az Aladárt csak az Életirat közli. Ezt előre kellett bocsátani, mielőtt azt vizsgálnánk, hogy „hogyan került a keresztnevek közé a Lajos helyett az Aladár". Valóban, hogyan?! Mi köze lehet e két névnek egymáshoz? íme:
