Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Jeles műszakiak a Hortobágy és a Berettyó medencéjében

Jeles műszakiak a Hortobágy és a Berettyó medencéjében Szerzők a legnagyobb tisztelettel adóznak mindazon ismert és ismeretlen műszaki dolgozónak és kubikosnak, akik a Berettyó és Hortobágy medencében minden áldozatot vállalva, két évszázadon keresztül eredményesen dolgoztak. Közülük néhány, — különösen kiemelkedő tevékenységet végzett — mérnök és műszaki munkásságával az alábbiakban külön is megemlékezünk. Huszár Mátyás' 1778 ?- 1843 Életútja még a reformkori magyar mérnökök között is különösnek számít, eredményeit előbb elismerik, végül mégis politikai és szakmai féltékenykedés áldozata lesz a korszerű magyar vízrajzi felmérés megteremtője, a kiváló geodéta és vízépítő mérnök. Valószínűleg 1778-ban született Kis-Herestyénben, a felvidéki Bars vármegyében. Azt viszont már okiratok bizonyítják, hogy 1796 és 1798 között a pozsonyi akadémia, 1799-től 1800-ig pedig a kassai jogakadémia hallgatója volt. 1800 novemberében felveszik a pesti egyetem mérnöki szakára - az Institutum Geometricumba - ahol megtalálja azt a pályát, ami azután egész életét kitölti. Azért Kassán még elvégzi a jogakadémiát, de 1806-ban Pesten már mérnöki oklevelet szerez. Mérnöki pályáját - mint a város hites mérnöke - Szatmárnémetiben kezdi. 1809-ben egy éven át külföldi ösztöndíjjal bejárja Nyugat-Európát, megismerkedik a legkiválóbb olasz, német és francia vízimérnökökkel, a Rajna és a Dél-franciaországi folyók szabályozóival és a Pontini mocsarak lecsapolóival. A külföldről hazatért fiatal mérnök nemcsak szakmai ismeretekkel, de széleskörű nyelvtudással is rendelkezett, anyanyelvén kívül tökéletesen írt és beszélt latinul, németül, szlovákul, románul és franciául, jól beszélt angolul, elfogadhatóan olaszul, és megértette Magyarország szinte minden nemzetiségének nyelvét. Hazatérte után Szatmár vármegye vizeinek szabályozásával és az Ecsedi-láp lecsapolásának előkészületeivel foglalkozik, mint a Károlyi-uradalom mérnöke. Hamarosan kamarai mérnök lesz, s 1816 őszén már Lúgoson dolgozik és a Marosról készít térképet, egyúttal a feltérképezett Maros szakaszokon hidrometriai felvételeket is végez, s vízrajzi számítások alapján részletes szabályozási tervet készít a folyóra. Az 1816. évi nagy árvíz után 1817-ben az Udvari Kamara nagyarányú folyamszabályozási munkák megindítását tervezi a Tiszán és a Körösökön. A szabályozási munkák királyi biztosa báró Vay Miklós mérnök generális, aki először a Tisza mellé küldi Huszárt. A folyót végigjárva szabályozási tervet készít a Helytartótanács részére, amely annyira megnyeri a Hajózási Felügyelőség vezetőinek tetszését, hogy Kerületi Igazgató mérnökké nevezik ki Nagyvárad székhellyel, s megbízzák a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy regulációjának előkészítésével. 1 Összeállításunk a jeles geodézia-történész, Bendefy László következő kutatásain alapul: Szintezési munkák Magyarországon 1820-1920. Bp., 1958. valamint Huszár Mátyás halála és sírja. Vízgazdálkodás, 1975. 4.sz. 143-145. p.