Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.
9. Az Al-Duna szabályozása (1890—1898)
irodalmi tájékoztatás e korai kísérletének —- sok időt és költséget megtakaríthattak volna.)* A) A munkálatok megkezdéséhez nélkülözhetetlen nagypontosságú mélységmérések a sebes vízben is zavartalanul dolgozó különleges mélységmérő hajók építését tették szükségessé. (2 db) B) Az eltávolítandó sziklatömeg fellazítására különböző berendezéseket alkalmaztak. Vastagabb rétegek esetében — fúróhajókat, amelyek közül legjobban az ún. ,,amerikai rendszerű" hajók váltak be. Ezeket voltaképpen Gilbert angol mérnök tervei alapján és Ingersoll-féle (ang) fúrókkal ellátva Chr. J. Lobnitz hajógyára készítette. (Kevésbé használhatónak bizonyultak az ún. „francia rendszerű" Fontán—Tedesco-féle fúrókkal ellátott fúróhajók.) A kőzeteket mindkét rendszernél a furatokban elhelyezett robbanó töltetekkel kellett fellazítani. A sekélyebb rétegek eltávolításához egyszerű zúzóhajókat alkamlaztak, melyeknél a kellő szilárdságú zúzóélek (vésők) előállítása jelentette a legnehezebb műszaki feladatot. A használt tíz hajót részben a Lobnitz-cég, részben a vállalkozó Luther Hugó braunschweigi gyára szállította (19. ábra). Különösen nagy meglepetést keltett, hogy a Panama-csatorna építésénél használt „francia fúróhajók" a sebes sodrú Al-Dunán nem váltak be. Ezért a vastagabb rétegek lazítására főleg az ún. „amerikai rendszerű" fúróhajókat használták. A helyi tapasztalatok alapján azonban Luthernek és Rupcsicsnak ezeket is tovább kellett fejleszteniük, s így a Lobnitz-cég által szállított fúróhajókat végül is úgyszólván teljesen kiszorította a Luther-féle nagyteljesítményű fúróhajó, melyet a korabeli szakirodalom joggal nevezett ,,egyedülálló"-nak a víz alatti sziklarepesztéseknél használt akkori gépek sorában. 138 C) A fellazított sziklaanyag eltávolítására különböző méretű és típusú vedres kotrók, valamint nagyteljesítményű Priestman-féle (am.) puttonyos és kanalas kotrók szolgáltak. A nagyobb gépeket, így a nagyteljesítményű „Vaskapu"-kotrót (20. ábra) ugyancsak a Lobnitz-féle gyár szállította, a kisebbek egy része pedig a Dunán korábban működő kavicskotrók átalakításával készült (7 db). D) Végül a végzett munka ellenőrzését és szükséges javítását az „univerzál hajó"-nak nevezett két különleges kutatóhajóval végezték el. Az ismertetett berendezéseket és eljárásokat a technika rohamos fejlődése ma már túlhaladottá tette — a maguk idejében azonban ezek is hozzájárultak a haladáshoz. Az Al-Duna-szabályozás eredményeiben a magyar vízi mérnökök tervező munkája és a végrehajtás megszervezése mellett, har* Gonda Béla (1351—1933) mérnök, műegyet, magántanár, a Közmunka és Közi.-ügyi Min. Műszaki Tanácsának tagja, részt vett az Al-Duna-szabályozás előkészítésében és kivitelezésében. A Bp.-i (Csepeli) Ker. Kikötő első tervének készítője. Gonda Béla műegyetemi magántanár nemcsak a munkálatok előkészítésében vett részt, hanem a nemzetközi közvélemény is nagyrészt az ő, három nyelven közreadott — első ízben az 1892. évi párizsi V. Nemzetközi Belvízi Hajózási Kongresszus elé terjesztett — kiváló monográfiájából ismerte meg a nagyszabású munkát. 5, 97, 114 sz. i. m.
