Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

A magyar népies halászat mesterszótára - Szláv halnevek (tót és horvát)

PAJERCHEN — P. K. — Phoxinus lœvis AG. Poprád folyó. PARM — P. K. — Barbus Huviatilis AG. Poprád f. PERSCH — Bielz, szász — Pcrca Huviatilis i.. REPPFASCH — Bielz, szász — Aspro vulgaris Cuv. ROTZER — P. K. — I. Keiling Poprád f. SCHÄCK — Bielz. szász — Cobitis fossilis L. SCHLOAEN — Bielz, szász — Tinea vulgaris Cuv. SCHWINGE — P. K.— Chondrostoma nasus L. Poprád f. A szepesi tótságtól Svinke = malaczkák, a hal kiálló orrától. SEMI.ENG — Bielz. szász — Barbus Petényii HECK. SILBERLING — P. K. — Alburnus sp. Pop­rád folyó. STEINBEISZ — P. K. — Petromyzon Huviatilis L. Poprád folyó. STIER — Bielz, szász —reáfogta az Acipen­ser sturio fajra, mely vizeinkben nem. él, nyilván a német Stierl = kecsege = A. Ruthenus L. STINBEISSER — Bielz, szász — Cobitis tae­nia L. WALLER — Bielz, szász — Silurus Glanis L. WEISSFÄSCH — Bielz. szász — Alburnus in genere. WEISSFISCH -- P. K. — Leucixus riitilus L. (?) Weissling is. Poprád f. SZLÁV HALNEVEK. (TÓT ÉS HORVÁT.) BELAS — P. K. — Alburnus bipunctatus Heck. Szlatina patak. BELKE — P. K. — Blicca argyroleuca Heck. Mura folyó. Boi.iN-Y — P. K. — Abramis ballerus L. Mura folyó ; innen a magyar balin. £ÍK — P. K. — Cobitis fossilis L. Ga­ram m. CERNOVOCKI — P. K. — Alburnus (?). Fe­kete Vág. CREM.A — P. K. - 1. Gelcowka ; Nyitra. DOKTORKA — P. K. — Petényi a Rhodeust. Kriesch János a Telestes Agassizii fajt gya­nítja. Fekete Vág. DYVERY — P. K. — Abramis Brama L. Mura folyó ; nyilván a magyar «dévér» : Petényi Leuciscus rutilus mellé jegyezte. GEI.EC — P. K. — Squalius dobula L. Ga­ram m. GELSOVKA — P. K. — Phoxinus hevis AG. Garam m. GLAVATYCE — P. K. — Salmo Hucho L. Mura f. GRESLIKI — P. K. — Gobio Huviatilis Cuv. Tarcza patak. HLAC — P. K. — Cottus Gobio L. Ga­ram m. HI.AVAC — P. K. — 1. Hlac. Tiszovnik patak. HI.AVATKA — P. K. — Salmo Hucho L. Túrócz patak. HRCA — P. K. — Silurus Glanis L. Kő­rös, Szarvas körül. HRUZ — P. K. — Hruzik. Tiszovnik pa­tak. HRLZIK P. K. — Gobio Huviatilis Cuv. Szla­tina patak. HUSTERA — P. K. — Abramis vimba Cuv. eredet nélkül. JESETRA — Marsilius — Acipenser Gülden­städtii Brandt, magyarnak tartotta. KACIGA — P. K. — Acipenser Ruthenus L. Mura folyó. KARASEK — P. K. — Carassius vulgaris Nils. Túrócz patak. KÁRÁÍ-Y — P. K. — Carassius vulgaris Nils. Mura folyó. KLEN — P. K. — Leuciscus rutilus L. Tú­rócz patak. KLINYC — P. K. — 1. Klen. KOLEC — Bloch — Aspro Zingel Cuv. ma­gyarnak tartotta. KOLOK — P. K. — Aspro vulgaris Cuv. Garam. m. KOSTAVEC P. K. 1. Osnacka. Fekete Vág. KOSTRÓ — P. K. — 1. Ostriz ; rácz. KOZAVAGI — P. K. — I. Kresacka. Kozica. Tarczapatak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom