Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

I. Történeti rész - II. A magyar halászat múltja

NANA comes végrendeletében 1266-ban

1-! előfordulnak a Durha folyó halasai és Erdélyben Helvy mellett halasvizek. Ismét IV. BÉLA egyik oklevele 1 267-ből megemlékszik Udvardról, mint a királyi hálósok földjéről. Ugyané királynak 1 268-ban kelt okiratában 2

J egy sereg halasvízzel találkozunk, így: Patouch falunál Megeag, — Bodovan falunál Chech; Megérnél a komáromi várispánnak volt tizenhat «piscatoriája — vulgo weizhel », Megérnek volt a Chech tóban öt « weizhele. » A többi halas neve: Horosth, Fyuzes, Laboan, Oklus, Vydere, Kormuntu, Balato, Musvatou, Igyz, Jochud (Jókut)—, Vdvornukuth, Tepech, Pecud, Clytcha. Nevezetesebben a « Chech » = csecs előfordulása vejszékkel kapcsolatban, mert szakasztott olyan, mint «Chechto» és körülményei. A Jókút, Udvarnokkút szintén mesterszóra vágnak, a mennyiben a magyar halász a tavak és mocsarak mély helyeit «kút»-nak, vagy «kutunak» is nevezi. IV. BÉLA I 268-ban *J megerősíti WALTER budai grófot s ekkor a Csallóköz részén Oronos helységnél volt Lout nevű halas, továbbá Babalaton és Eer (ér) halasvíz, Vegag (végág) vize, Labuantho, mely felerészben Bogha helységet, felerészben az esztergomi érseket illette. Ekech falunál volt Myler ímély ér) és Guren halasvíz, illetőleg tanya, czége és vejsze halászat s ezek a vizek a mocsaraktól meg vannak különböztetve. E korról FÉNYES ELEK megjegyzi, hogy majd minden helységnek volt forrásból gyűjtött halastava, melynek kifolyása malmot vagy kallót hajtott ;

4J ez jelesen Nyitrára is van értve, hol még következő halasvizek fordultak elő, mint pannonhalmiak: Solmich, Symnustó, Fizedtó, Nadastho, Chilistou, Scelce ; alkalmasint vejszehalászattal. Ugyan e király 1 268-ban a komáromi várhoz tartozó javak öszszeírásában mondja, hogy a várispánnak Megyéméi 17 vejszehelye (loca piscatoria quae vulgo weyzhel vocantur) van, a megyerieknek pedig a Chelch tóban öt « weyzhel »-ök van. KNAUZ I, 556. i] Cod. Dipl. IV. }. p. JI92] U. o. IV. }. p. 448, 459, Lásd alább KNAUZ adatát is. jj U. o. IV. j. p. 448-SS. 4] FÉNYES E. i. h. I. p. 152 ; kikötve azonban a »piscina» sokféle értelmét.