Gonda Béla: A Tiszavölgyi Társulat Központi Bizottsága által 1879. évi junius hó 16-án és 17-én rendezett szakértői értekezlet eredménye (Budapest, 1879)

— 57 — szakadás betöméseért 1—2 frt jutalomban részesül s a példaadásként lehetőleg tudomásra hozatik. Menczer Rezső, főmérnök véleménye szerint, a töltéseket a hullámcsapás ellen legczélszerűbben fűzesek ültetése által lehet óvni, melyek mintegy 20 méter szélesen a töltéssel párhuzamosan, annak első lábától mintegy 6 méter távolságra rendszerint az anyag gödörbe volnának ültetendők, e fűzesek művelésére pedig különös gond forditandó, hogy azok fákká ne képződjenek, és törzse a föld szinét feliil ne múlja. A Temes-Bega völgyében csakis a Temes folyó töltéseinél okozhat a hullám károkat, és miután itt a kisajátítás okozta akadalyok a füzesek életbeléptetését még ez idő szerint lehetleniti, karózassal és ezek mögé helyezett deszka vagy széna, szalma, trágya, nád alkalmazásával és ezeknek földdel való megterhelésével történik a védekezés, mely mód célszerűnek bizonyult. Meiszner Ernő véleménye szerint a töltés vizfelőli lejtőjének 1: 4-hez, sőt erősebb szeleknek kitett homokos talajú töltésnél 1 : 6-hoz való enyhítése, továbbá a töltés és meder között 18—20 méternyi szélességben alkalmazandó faültetések, — végre a töltésnek a nagy vizszinmagasságig kőburkolattal való ellátása mutatkozik a védekezés czélszerii módjául. A mindszent-apátfalvi társulat gátjainak védelménél követni szokott különféle eljárást Szőj ka Gusztáv társulati mérnök a következőkben terjeszté elő: „Társulatunknál a védgátak első lábai megvédése tekintetéből főtörekvés az, hogy kellő kiterjedésű és minőségű erdők létesíttessenek, mert ha ilyenek léteznek, minden további védekezési mód teljesen felesleges." „Vannak gátszakaszaink, hol a védő erdő tökéletes és gátjaink rézsűi e helyeken nem támadtatnak meg, * sőt a legszebb taraczk növésekkel díszlenek. Sajnos, hogy e körülmények a társulat keletkezésekor nem voltak ily világosan láthatók és a kisajátított előtérek anyagödrökké ásatván, sok helyen semmi erdő sem létesíthető, mindaddig mig a feliszapolás alig észlelhető előhaladása e körülményeket megmásítani nem fogja. E két szélsőség közt mozog a Tisza és Maros hullámjainak nagysága is. A Maros mentén, hol keskenyebb hullám tér, a folyó gyorsabb mozgása, sok jól si-