Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Perbete

126 KOMÁROM. természetben szedi, a kilenczed 4 ezüst forintért váltatik meg egy telek után, silly telek ára középszámitással 1500 — 2000 váltó forint. Földe nagyobbrészt fekete homok s igen jó termő, Yirth felöl sárgahomokos. Mesterember 3. u. m. 2 kovács, 1 takács. De legnagyobb nevezetessége e helységnek az urodalom nagy szeszgyára, 1 gőzkazánnal, 3 burgonyazúzó, 11 élesztökáddal. Naponként 75 köböl burgonyából 10 —13 akó 20-25 foknyi szeszt éget, mellynek akóját 30 — 35 v. fért adja, s 11 személyt foglalatoskodlat. Epületei s felszerelési töke 25,000 forgótöke 9900 p. forint. Földesura: herczeg Pálífy Antal, s a bátorkeszi urodalomhoz tartozik. Jogi viszonyai ugyanazok, mellyeketMadar helységnél említettünk. Martos, megyar f. lapályos rónaságon; fekszik a Nyitra és Zsitva vizek közt, Komáromhoz északra 1% mfdre. Van 24 katholikus, 653 református, 7 zsidó lakosa. A reformátusok már türelem előtt fennálló anyaegyházat, katholikusok pedig egy kápolnát birnak. Határát az árvizek felette rongálják annyira, hogy az épületek is csak sövényből készültek, egyébiránt nagyságára nézve mintegy 5000 holdnyi, melly tisztán úrbéri és curialis birtok, s a régi szabályzatlan 30 telket 75 földesgazda, 19 házas-zsellér és 18 lakó míveli. Szántófölde meglehetős termékeny ugyan, de igen kevés; dohánytermesztés divatban van, de fögazdasága a helységnek szénatermö réteiben és marhatartásában áll. Földesura az esztergomi érsek. Naszvad, magyar f. Komáromhoz északra 2 és V» m.fdnyire a Nyitra partján. Határa egész a Vághig kiterjed, s az áradásoknak annyira ki van téve, hogy 12,000 holdnyi határából 8500 holdat vízjárta földnek mondhatunk. Földe részint feketehomokos, részint lapályos és öntéses; rét igen sok. de nem a legjobb szénát teremi. Van 58 régi telke, mellyet 187 földesgazda, 100 házas-zsellér és 37 lakó mivel. Majorsági birtok itt nincs, hanem csak úrbériségi és szabad papnemesi; az idevaló hübérnökök az érseki verebélyi sz. székhez tartoznak. Népessége 2385 r. katholikus, 7 ágostai és 17 zsidó. Katholikus anyaegyház. Földesura az esztergomi érsek. 1568-ban Domokos György és Mihály azon ősi udvartelekbe, mellyet Tamás bibornok és esztergomi érsek szabaddá tett, királyi egyezés következtében beigtattatnak. 1627. Szondy Jakab Györgynek fia az e helységben találtató Szondy örökség felét Boka Jánosnak örökösen eladja. Perbete, magyar f. az Esztergomtól Érsekújvárra menő országúiban; Esztergomhoz 3Va mfldnyire, 1718 kath. 817 ref. 15 zsidó lakossal, kath. és ref. anyaegyházakkal, postahivatallal. Ennek határa, melly csak délről dombos, és mint a többi érseki helységeké szabályzatlan, s van 56 régi telke; ezt birja 1 ötnegyedes, 2 egész, 5 háromnegyedes, 27 fél, 120 negyedes, 33 nyolczados jobbágy; a plé-