Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Kocs

VÁRMEGYE. 153 nagyobbrészt homok, Ette felé jobbacska; rétéi Ette és Bottyán felé jók. A Hidegkút ere a dobosi határ felül ered, s az egész batárt végig futja, vize igen jóitalú, s ámbár árnyéktalan helyeken jár, legnagyobb forróságban is igen hideg. Van a Császárról átnyúló dobsai hegyen meglehetősen mívelt szőlőhegye. Sertéstenyésztése a nép szorgalma közt főfigyelmet érdemel. A Kethelyiekröl, Császáriakról és Ászáriakról megjegyzendő, hogy ők egyéb megyei lakosoktól egészen különválva, viseletükben, szokásaikban, életmódúkban,sőt szókiejtésükben is inkábba veszprémmegyeieket követik. Az erdöszélben látszik egy földvár régi nyoma, s e hely most is várhegynek neveztetik. A határ az 1847-dik évben szabályoztatott, úrbéri tábla szerint számlál 37 jobbágytelket. Telkes jobbágy van 54, úrbéri házas zsellér 45. Lakosainak száma 810 1. ebből 449 r. kath. 200 ágost. 156 ref. 5 zsidó. Különös említést érdemel, hogy itt mind a három vallásfelekezetnek van leánygyülekezete, de anyagyülekezet egy sincs. Földesúr gr. Eszterházy Miklós. ' Kocs, régi nagy magyar f. hajdani neve Kos lehetett, minthogy a falu pecsétén ma is kos-czímer látható. Tatától 1

0/i6» Komáromtól l

e/i6 állomásnyira, ugyanennyire Neszmélytöl, melly utolsó postája, 14,000 holdnyi szélesen kiterjedt határral, mellyet északról Tata, keletről Tagyos, Kömlöd, Parnak; délről Szend, sz. Mihály, a n. igmándi határban Csicsó; nyugotról Tömörd környeznek; földe nagyobbrészt csekélyváltozású síkság; vannak mindazáltal néhol kisebb nagyobb emelkedésű halmai és dombjai; természeti tulajdonsága nagyobbrészt jó középszerű, csak kisebb részben és itt is kevéssé homokos, de általában a nép szorgalmát sínli. Szőlőhegye van kettő, egyik a nagy, vagy Lencsehegy, másik a Badacsony, melly utóbbinak kele.tdéli aljában elterülő rétség között, magas emelkedésű dombon vannak a régi Tekevár maradványai. Van két kisebb tava, legelője, szántófölde bőven, végre egy salétromfözöje. Az úrbéri telkek száma tábla szerint 177%. Telkes jobbágy 217, házas zsellér 136, házatlan 33, nemes 86. Itt, valamint Dadon és Szenden számos nemesudvar-telki haszonbérlök vannak. Az összes népesség 2770 lelket számlál; ebből r. kath. 484, evang. 21, ref. 2255, zsidó 10. A r. kath. anyaegyház 1748-ban vette kezdetét, a helység szélén álló temploma a sz. háromság tiszteletére szenteltetvén; a ref. anyaegyház léte 1617-ben kezdődik. A lakosok régi eredetökre nézve a komáromiakkal egy ivadékból, a kumai kúntörzsökből valók; szókiejtésök a vidékiekétől sokban külömböz, kecskemétiesen használván a nyújtott e középhangzót. Viseletökböl eddig az elteiekkel egyaránt használt fejér nyakkendőt apránként kezdik elhagyni. Vagyonossággal, több természeti javakkal megáldott nagy határukon sem dicsekedhetnek. Itt vágja át a Komáromból Fejérvárra menő országút a Budáról Győrbe menő úgyne-