Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

1834.] F I L L É R T Á R. 155 (ássál köz megrohanás kezdetett. A' belvárba is tűz löketett, melly hirtelen elharapódzott. Ütött a' végóra. Zrinyi nyugodtan, 's mosolyogva szobájába mene, Serenk Ferencz fegyvernökét kiáltván, elöhozatá minden fegyvereit. Legpompásabb ruhájába öltözött, kalpagjára megbecsülhetetlen gyémántos forgóját tüzé, száz aranyat 's a' vár' kulcsát zsebébe tevé „ne mondják a' pogányebek," úgymond „hogy ingyen vetkeztetnek le." Atyja' kardját választá ki: „ezzel vívtam ki első győzedelmemet" monda ,,'s ezzel vívom ki mit az ég felőlem elhatározott." Ekkor kiment az udvarra, hol övéi várták, 's igy szólott hozzájok: „Látjátok, hogy nem az ellenség, hanem maga az ég harczol ellenünk a' tűzzel. Jusson eszetökbe eskütök ! Nem volt áruló 's gyáva eddig közöttünk, adja Isten, hogy ezen utolsó órában se találják olyat. Most ki fogunk menni-, mert ha megkell halni, haljunk meg vitézül, emlegesse meg nevünket a' maradék, 's példánk gyulaszsza tettekre. Én elől megyek, jertek utánam!" Ekkor magnyittatá a' vár' kapuját, Juranics Lőrincz, legszebb ifja seregének, melly most már hatszázra olvadt, mellette vivé a' magasan lobogó zászlót. Elsüttete egy álgyut 's annak füsté között maga lépett ki először; mindjárt ott érte lövés; lerogyott; de fetrengve sem hagyá magát, kitekerék kezéből a' kardot, 's ő előrántván öve melől handzsárját, agyon szurdosá a' kit ért. Most második lövés érte 's egy harmadik, 's lelke felszált az egekbe. Katonái is mind elvesztek, részint mellette, részint a' lángoló várban, hová őket a' sokaság visszaszorítá. Zrinyi már nem vala, de bosszús lelke halált és romlást terjeszte a' duló pogányságon. Vig riadozás közt tolakodának a'várba; de egyszerre csattanás esik, mintha ég föld beroskadna: mert Zrinyi kanóczakat vettetett volt a' lőportoronyba, 's most az fellobbanván, képzelhetetlen számú törökség repüle fel a' levegőbe, számtalan bódultakat zúztak el a' szét rúgott omladékok. Húszezer emberbe került a' töröknek e' győzedelem. Zrínyinek elvágatott feje, 's a' jantsárok' agája a' nagyúr' sátora előtt szegezteté rúdra. September' 9-kén öccsének küldé azt a' nagy vezér, Budára, Szokolovics Mustafának, hogy az viszont küldené Győrbe Maximilián' fővezérének, gróf Salmnak, szivreható levelet irván mellette Zrínyi' hősi haláláról. Az egész császári sereg gyászolva jelent meg a' dicsőültnek halotti miséjén. Batthyáni Boldizsár, Zrínyinek veje, Csáktornyara vitette a' tisztelt fot, hol sz. Ilona klastromában, első hitvese Frangepán Katalin, egy leánya és három íija mellé temettetek. Második hitvese volt báró Rosenberg Eva, mindeniktől több leányi maradtak, és György íija, utóbb tárnok-mester. Struczmadár. Jóllehet ezen madárnem a' régi szárazföldnek nagy részén elterjedt, csaknem semmit sem változott; az indiai 's áfrikai strucz közt semmi sajátságos különbözet nem vétetik észre; egyetlen különzés, melly tétethetett, a' színben és növésben áll. A' szürke strucz legkisebb ; magassága csak 6 láb 7 hüvelyk (2 méter és 13 centiméter; a' méter egysége a' hosszméríéknek, centiméter annak századrésze, mintegy 4 1/2 vonal). Az egyik kép fekete him- struczot, a' másik szürke himet és nőt ábrázol. A' fekete strucz nagyobb a' szürkénél, azért nagy strucz melléknevet kapott; találtatik 8 láb 5 hüvelyk (2 méter 73 centiméter) magasságú is. Ez a' nem, vagy faj, egyrelgest van a' másikkal, Afrikában és Ásiában. Ha az alak hasonló volna , a' fekete strucz' nagysága két annyi lenne mint a' szürkéé. Nyilván van, hogy a' strucz nincs a' levegőbe felemelkedésre létegezve; miben nem nagy nehézsége gátolja, hanem az, hogy szárnyainak ereje nincsen idomban súlyához. Ezen madár' természet - históriája sok ideig öszveelegyítteték hagyományos balgaságokkal, mellyek száműzettek végre a' tudományok' sorából, de a' nép' hiedelmében még máig is divatoznak. A' strucz' gyomrának vasemészthetés' szokatlansága tulajdoníttatott; az egész nem megfosztatott a' legközönségesbb ösztöntől; a'nő, mint regéltetett, semmiben sem nyilvánosítá az anyai gyöngédséget, 's a' szentírás gyáraolitá hatalmas tekintetével ezet> véleményt-