Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
kormánybiztos úr Kalocsára, az önkéntes mentők fele Dunaföldvárra visszament, így magunkra vagyunk hagyatva, kivéve a veszély perceiben kitartóan működő Szappanos Gábor mérnök urat, kinek fáradozásait meghálálni mi képesek nem vagyunk, találják meg jutalmukat az önfeláldozók legmélyebb elismerésünk s köszönetünkben. A Százhalombattával szemközti gátszakadásból a Csepel-szigetet átmetsző ár Kunszentmiklósnak és a Kiskunságnak rohant. Kunszentmiklósról érkezett levél ezt a következő módon írta le: A Duna árja február 26.-án torlódott be hozzánk. Városunkat és ennek messze terjedő határát egyszerre két irányban támadta meg. Nyugat felől a nagy Dunából s kelet felől a Soroksári-Dunából öntött ki a víz, még szerencséről beszélhetünk, hogy városunknak csak keleti, déli és északkeleti részeit öntötte el, rommá téve mindent, ami útjában állott. Pár nappal később azonban a két irányból jövő ár összetalálkozott, s mérföldekre elárasztotta az egész vidéket. Amerre csak szem látott, mindenütt víz volt. A távoli városoknak és falvaknak csak a tornyai látszottak ki. (PN) Február 27. vasárnap A helyzet az előző napihoz hasonlítva megnyugtató volt Budapesten. A csepeli pusztításban kifáradni látszott a Duna. (PN) Ercsinél a jég délelőtt H-kor elment. Paksnál reggel 7-ig a vízállás 170 cm-t emelkedett 24 óra alatt a zajlás megindulásával. (A következő 24 órában az apadás ugyancsak 170 cm volt.) Február 27.-én a jég Gerjénél a kora esti órákban (este 6-kor, ahogy egy paksi táviratban állt) nagy rohammal megindult. „Pakson a Duna árja a békavárosi védtöltést átszakítván az alsó városrészt elborította, a lakosság idejében elmenekült. A Bölcske, Madocsai 132 puszták minden épületekkel elárasztanak, a községek a vízzel körülfogattak, a tolna-bátai védgát és a dombori gát egy zsilipje elromboltatott, a faddi laposok s a község alsó részei elöntettek, kiáradt ezen kívül február 29.-én a Kapós, Sió és Sárvíz is. Tolna megye területén összesen 22 község határban 11 belsősége, valamint 89000 hold föld került víz alá. 39 ház bedőlt, 31 híd és 6 töltés elszakíttatott, emberélet egy esett áldozatul. Tolna megye területén Agárd község határa és békéikéinek egyötöd része a Sárvíz kiöntésével lett elárasztva. A Duna mellékén elöntettek Fadd, Bölcske, Madocsa, Paks, Tolna, Szekszárd, Ocsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Bátaszék és Báta, a Sió és Sárvíz mentén Simontornya, Pálfa, Bikács, Sárszentlőrinc, Úzd, Borjád, Kajdacs, Kistormás, Kölesd, Medina, Harc és Sióagárd. Tolna városának határa és 40 háza szintén víz alá került. Az árvízkárosultak magánadakozásból segélyeztettek, ellátásukról és elhelyezésükről gondoskodva lett." (Alispáni jelentés) Február 27.-én a víz nagyon lassan apadt Budapesten, reggel 6-tól este 5 óráig alig 4 hüvelyket (10 cm-t). Az Árvíz Bizottsághoz érkezett hírek és a Bizottság által hozott intézkedések a következők voltak: Alkér tanácsnok öt nap és öt éjjel folytonos működése alatt kimerült és kérte, hogy két napra mentsék fel, helyette Havasi Pál tanácsnokot küldték ki Óbudára. 132 Csak a XX. Század közepén épült ki a Bölcske-Madocsai gátrendszer.
