Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
BOO 6. ábra, Ercsi, adonyi és paksi vízállások 1876 elején zött volt (az akkori szelvényezés szerint a 20+900-ban) 116 . Mindkét helyen átömlés előzte meg a gátszakadást, tehát valószínűleg meghágásos tönkremenetel volt a 68+975 és 70+625 szelvényekben. A szigetre betört víz szétterült, majd átfolyt a Soroksári-Dunába, mely Pest felől a szabályozás következtében ekkor már el volt zárva. A jég zajlása és a víz lefolyása új medret nyitott, a gátszakadás felett lévő szakaszon apadás következett be. Ennek következtében a Duna vízszintje a fővárosban rövid idő alatt 23'-ra (729 cm-re) apadt. Úgy tűnt, hogy a főváros megmenekült, de annál borzasztóbb sors várt Csepel-sziget falvaira. A rohanó víz széttörte a Soroksári-Duna bal parti gátjait is, és nekiment a Kiskunságnak. A következő napokban még Kunszentmiklós és a távol eső Szabadszállás is elöntésre került. Vidéki táviratok az árvízi eseményekről (a Budapesti napilapok alapján): Ercsi, 6 óra 25 perc. A jég szilárdan áll. A vízállás változatlanul 18 láb. Vác, 7 óra; A víz 6 óra 34 perckor 24,5 láb (776 cm) magasan állt (4. ábra). A jég meg van törve, a Duna az egész láthatárt betölti. A veszély folytonosan nő. Szekszárd, 8 óra 15 perc; Dunaföldvárról a jég hajnali 3-kor egy, tegnap este 6 órától tartó 1,10 m-re emelkedett vízállásnál levonult. A paksi jég reggeli 6 órakor tizenkilenc és fél láb (6l6 cm) vízmagassággal folytonos áradás mellett megindult. 9 óra 50 perc. A jég 7 óra 30-kor ráúszott a Paks alatt található jégdugóra; a vízszint 8 hüvelyket (20 cm) emelkedett. (UL) 9 óra 30 perc; A jég a Paks alatti torlaszoknál fél nyolckor megtorlódva áll. A víz 21 láb (665 cm), most 8 hüvelyket (-20 cm-t) áradt.(NH) Adony, 8 óra 25 perc; Vízállás 16 láb 7 hüvelyk (524 cm). A Duna jege még eddig nem mozdult. Kvassay szerint ugyancsak gátszakadások voltak a Csepel szigetet védő töltéseknél Szigetcsép és Szigetbecse határában.
