Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Háromnegyed tízkor hangzott el a rémületbe ejtő hat egymás utáni lövés, mely azt adta értésére a főváros megrémült lakosságának, hogy a vész a város mindkét felére nézve küszöbön áll. A vészjelekre a Duna parton s a város környékén to­longó tömegek pánik félelem által megkapatva s eszüket vesztve rohantak szét, ezer szerencsére alaptalan, rémítőbbnél rémítőbb hírrel riasztva egymást és ger­jesztve közrémületet." (PN) 22 óra; A víz magassága huszonhárom láb négy és fél hüvelyk 104 (~753 cm). Ha a víz huszonöt és fél lábnyira (808 cm) árad, azaz még kb. 60 105 cm-t Pest ala­csonyabban fekvő részét elárasztja. A Váci utcában a kereskedők az alsóbb pol­cokról elrakják áruikat, van aki boltja ajtaját befalaztatja. „Budapest kétharmada ébren, harmada az utcán van. Az utcákon hemzsegnek a kíván­csiak, aggódok és menekülők. Buda alsóbb részei úsznak. Pest sorsát úgy látszik, ez az éj fogja eldönteni." 22 óra 50 perc; A jég kilenc óra óta zajlott, hogy a jég roppant tömegekben, nagy sebességgel száguldott le a Dunán. A dunakeszi jég nem nagy táblákban, hanem laza darabokban jött. 23 óra; A szakértők azt állítják, hogy miután a váci víz lefolyt, a víz állása alig fog egyhamar csökkenni. Az Ercsinél mozdulatlan álló torlasz azonban egy ideig még jelen magasságán fogja megtartani a folyam vízét. A víz magassága alig változott. Kedvező előjel volt, hogy a folyón felfelé apadt, lefelé pedig utat tört magának a víz Csepel-szigetre. Aggodalomra adott okot, hogy Ercsiben még mindig szilárdan állt a jég s kérdés az volt, vajon a Pes­tet védő gátak képesek-e és meddig ellenállni a víz nyomásának. A városházát sok ezernyi nép állta körül. Sokan fel akartak menni a tanácsterembe a legújabb híreket megtudni. 23 óra 10 perc; Ráth főpolgármester örömtelt arccal e pillanatban olvasta fel a legújabb Ecsiből jött sürgönyt, mely szerint a jég huszonegy láb négy hüvelyk (675 cm) vízállás mellett megindult s akadálytalanul folyik. Eddig az Ercsinél álló jég okozta Budapesten a víz rohamos növekedését, ezzel a nagy veszély a fővá­rosról - ha a jég alul újra fel nem akad - úgy látszott, hogy elhárult. Kétségkívül ez okozhatta a háromnegyed tizenegy óta észlelt apadást 106 . 23 óra 15 perc; A miniszterek az Árvíz Bizottság tanácskozási terme mellett le­vő nagy teremben értekeztek a városi hatóság intéző személyiségeivel. A kor­mány határozata alapján a következő napon néhány gőzhajó indul felfelé és le­felé a Dunán, melyen élelmiszert és mentőeszközt fognak szállíttatni az elárasz­tott vidékekre. Felfelé egyenlőre a hajók csak Nagymarosig, lefelé pedig csak Battáig és Dömsödig fognak menni. Hogy minden károsult helységnek juthas­son a segélyből, a gőzhajókat segély eszközökkel megrakott teherhajók is fog­ják követni. Téves adat, mert ekkor már 763 cm volt a vízállás. Már csak 45 cm emelkedés kellett volna, a legnagyobb vízszinthez pedig csak 30 cm, hogy a frissen elkészült kőpartot a víz meghágja. A jég csak lejjebb csúszott. Ercsinél a jég csak február 27-én 11 órakor takarodott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom