Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

város víz borította részeire, hanem a Duna mentén elárasztott területekre is. Most már 8 napja, hogy a házak és egyéb épületek vízben állnak és ily hosszú ideig tar­tó vízben állás, még a legszilárdabban épült házakat is megrendítheti. Különösen vidéken, ahol mint tudjuk, legtöbb épület vert falból, vályogból vagy öszszegyúrt s szalmával kevert sárból áll, melyek a víznek nem bírnak ellenállni. (PN) Bodoky főmérnök jelentette, hogy megtekintette az összekötő vasúti hidat, mert a hír szerint a víz lefolyása akadályokba ütközik, a hír nem volt igaz. (PN) Óbudáról azt jelentették, hogy ott a víz két lábbal (mintegy 65 cm-el) maga­sabban áll, mint Pesten 146 . Több mérnök azt nyilatkozta, hogy ez lehetetlen és a különbséget nyilván az okozza, hogy az óbudai mérce nem jól van felállítva. A Lánchíd mellett felállított mérce is 9 hüvelykkel (kb. 24 cm-el) többet mutat, mint a Heinrich ház melletti. Ez azért van, mert a Lánchídi mérce a hídoszlopnál áll, ott a víz akadályokba ütközve, magasabban áll, mint egyebütt. 147 (PN) Kammermayer polgármester jelentette, hogy mivel a budai vízvezeték nem ad vizet, megvizsgáltatta azt, de a javítást nem lehetett teljesen elvégezni, mivel ma­gas a vízállás. A vízhiányon a Várban már segítettek. A királyi várlak külön vízve­zetékéből a várlak kapitánysága hét pontot átengedett a közönség használatára. A budai csatornák az árvíz folytán annyira meg lettek rongálva, miszerint attól lehet tartani, hogy nem bírják el a tehergépkocsik súlyát és beszakadnak. A köz­lekedési minisztériumot megkérik, engedje meg, hogy a kész, de még meg nem nyitott Margit hídon járhassanak néhány napig a teherkocsik 148 . (PN) Őfelsége szárnysegéde Német őrnagy, a főpolgármester stb. kíséretében dél­előtt megtekintette a soroksári út mentén víz alatt álló részeket és a Soroksári-Du­nát elzáró gáton a Csepel-szigetet. A kérdéses zárógátnak a Soroksári-Duna ág fe­lé eső részén a vízár földcsúszásokat idézett elő, melyeknek helyreállítása iránt az állam által elrendelt munkát erélyes folyamatban találták. A Soroksári-Duna ke­resztgátja még mindig szilárdan áll. Patrubányi főorvos este 8-kor jelentette, hogy a közvágóhídon, a Ludoviceumban és az Üllői úti laktanyában már nem talált menekültet, mind ha­zamentek. A belvárosi Reáltanodában elhelyezettek, most a ferenciek zárdájában vannak. A budai főreáliskolában elhelyezetek egy része hazament, a többiek, mintegy 67-en a királyi várban, 19 lakásban (nem szobában) vannak elhelyezve, a legnagyobb kényelemben részesülnek, fehérre bevont ágyneműket adtak ne­kik, a szobákat befűtötték, kiváló vendégszeretettel minden szükségessel ellátat­nak. E jelentést éljenzéssel vették tudomásul. Az iskolákban a tanítást az oda szállásolt menekültek miatt be kellett szüntet­ni, a Bizottság elhatározta, hogy a menekülteket valamelyik kaszárnyába vigyék át, hogy az iskolákban a tanítás megkezdődhessen. Több tanodában, melyekből a menekültek hazamentek, azonnal meg lehet kezdeni a rendes oktatást. (PN) ld. tetőző vízállások február 25-én. A dunai vízmércék az 1823. évi kisvízhez mint „0" ponthoz lettek beállítva. 1869-től a lánchídi vízmérce helyett a Dunai Szabad Gőzhajózási Társaság pesti kikötőjében felállított vízmércét használták, aminek alappontja 9 cm-el magasabb volt, mint a korábbiaké. Még nem volt meg a híd átadása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom