Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI
nyökszerű töltésnek és az utóbbival kapcsolatban álló összekötő vasúti hídnak és töltésének. Vajon - tekintettel a híd előtti éles kanyarulatra - ezen beépítések nem fogják-e a felülről jövő jégzajlás sebességét meggyöngíteni és nem fognak-e a ferde irányban épített vasúti híd előtt veszélyes jégdugulásokat okozni, és ezeknél fogva nem lett volna-e célszerű a bal parti kanyarodó görbületét kisebbíteni? Célszerű volt-e a vasúti hidat úgy fektetni, amint van? Végül nem lett volna-e célszerű a vasúti töltést a fővárosra veszélyessé válható jégdugulások esetén kiszorított árvíz levezethetőségére kellő számú átereszekkel ellátni? 7. Melyik azon végpont, ahonnan a felduzzasztott víz a fővárosra még veszélyessé válhat és tekintettel ezen végpontra mily keresztszelvény és a 0 alatti milyen vízmélység szükséges arra, hogy a jég a főváros veszélyeztetése nélkül elmehessen? Van-e a promontori ágban sziklaküszöb? Ha van, milyen ott a meder szabályos mélysége, s általában milyen ott a meder talaja? Olyan-e, melyet a Duna maga képes kimélyíteni, vagy milyen kotrás, esetleg robbantás által mélyítendő? 8. Minthogy a szabályozási munkák sorozatában a soroksári ág elzárása már akkor foganatba vétetett, mikor az onnan kiszorított víznek befogadására szolgáló promontori ág még kellőleg szabályozva nem volt, és minthogy a főváros lakosságának éppen ezen eljárás okozott és okoz aggodalmat, ennélfogva figyelemmel a szabályozás előtti állapotra és különös figyelemmel a Kopasz-zátonynál mutatkozott keresztszelvényekre, a szabályozási munkák végrehajtása tekintetében milyen munkasorozat lett volna megállapítandó. Nem lett volna-e célszerűbb a soroksári ágat szintén csak részben elzárni és a teljes elzárást csak akkor foganatosítani, mikor már az alsó szakasz a kiszorított víznek szabálytalan felfogására kellőleg előkészíttetett? Általában feltétlenül szükséges volt-e a soroksári ág elzárása és ezen eljárás által el van-e hárítva egyszer és mindenkorra a fővárosról az a veszély, melyet jégtorlódások okozhatnak? Milyen mérvű duzzadást okoz a soroksári ág és a promontori ágnak 200 ölre való szűkítése, állandó-e ezen duzzadás vagy a vízállás emelkedéséhez képest növekedik, lehet-e a duzzadást a vízállás-feljegyzések alapján konstatálni és felfelé hol van azon végpont, ahol a duzzadás hatása még észlelhető? 9. Helyes intézkedésnek mondható-e az, hogy a soroksári ág két gáttal záratott el? Van-e a kettős elzárásnak és a mostani zsilipnek előnyös befolyása a főváros biztosítása tekintetében; nem lett volna-e célszerűbb átbukó gátat építeni vagy az ágat csak egy gáttal zárni be és ezen gáton alkalmas eresz zsilipet helyezni el, mely a fővárost veszélyek idején biztosíthatná, a káros és nagy költséget okozó magas vízállásokat csökkenthetné s a soroksári ágat kellő mennyiségű vízzel elláthatná, esetleg hajózhatóvá tehetné. Továbbá ezzel kapcsolatban remélhető-e, hogy a két gát közötti kikötő használható marad anélkül, hogy minduntalan nagy költséggel kotortatni kelljen és nem lett volna-e célszerűbb ezen kikötőről a fentebbi okoknál fogva lemondani? 10. Tekintettel a létező állapotokra, különösen tekintettel a soroksári ág elzárására, a Tábori Kórház előtti nagy kanyarodóra, a jobb parti párhuzamműre, a vasúti hídra és töltésre, valószínűnek tartható-e az, hogy a promontori ágnak Ercsiig való szabályozása a fővárosról már minden áradási veszélyt el fog hárítani, és való-e az, hogy az Ercsin alul támadó bármely vízlefolyási akadály a főváros határában nem érezhető? 11. Tekintettel arra, hogy az 1876. évben Ercsinél bekövetkezett jégdugulás folytán felduzzasztott víz a fővárost is veszélyeztette és a veszély csak akkor szűnt meg mikor a víz Ercsi felett a Csepel-szigeten át a víz a soroksári ágba utat tört magának. Azonban a Csepel-szigeten hasonló áttörések ellen jelenleg védgát van emelve, vajon ezen védgát az 1876. évihez hasonló jégdugulás és vízduzzadás esetén nem fog-e veszélyt hozni a fővárosra, és helyes intézkedés volt-e az, hogy a védgát felemeltetett, mielőtt a promontori ágból a víz és jéglefolyást gátló akadályok elháríttattak volna?
