Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI

ri kórházat is elborította, melynek lakossága kiszállásoltatott. Újpestnek a váci államút s a Duna közti része víz alá került, szintúgy az újpesti út melletti házak. Este felé 7 óra körül a víz egy kissé apadt, csakhamar azonban nagy mérvben növekedni kezdett s 7 óra 30 perctől 8 óráig 22 lábról (697 cm) 23 láb 1 hüvelykre (731 cm) emelkedett, és ekkor a váci országúton átcsapva, már az attól jobbra eső vidéket is borítani kezdette. Budán az áradás mind nagyobb mértéket öltvén, a Rácvárosban, a Vízivárosban, az Újtelepen, s Ó-Buda legtöbb utcáin a földszinti lakások kiüríttettek. Este 10 óra előtt a víz 23 láb 2 hüvelykre (734 cm) emelkedvén, nehogy a lakosság álomban lépessék meg a víz által, a harmadik vészjel adatott a Gellért hegyről. A lakosság a váci útról jobbra eső épületekből, valamint a soroksári védgáton kívül eső helyiségekből folyton kiszállíttatott biztos menedéket nyújtó helyekre. Ó-Budán a víz az úgynevezett Filatori-mezőségen átáradván, a várost hátulról is elöntötte s a lakosságot a legnagyobb veszélybe hozta. Pénteken, 25-én emelkedett a veszély óráról órára, déli 12 órakor a víz 23 láb 6 hüvelykre (774 cm) emelkedett, a pesti oldalon a víz a váci országúton és a soroksári úton átcsapván, a városnak felül a már szintén veszélyeztetett úgynevezett Viktória malom töltésén, a váci és alsó a soroksári védgátakon kívül eső részei mindenütt víz alatt állottak. Újpesten, ahova már csak Palotán át lehetett közlekedni, már a magasabban fekvő utcák is az ár által eléretni kezdettek, Ó-Budán a közlekedés egészen megszakadt, ott is, a budai részeken is a víz terjedt, míg az alsó vidékekről érkező rémhírek, nevezetesen az, hogy Ercsinél a jég ismét mozdulatlan, az aggályokat mindinkább növelték. Folytonosan küldettek ki mérnökök, főleg a védgátak vizsgálására, melyek azonban szilárdaknak mutatkoztak. A helyzet aggasztóbb lett, a víz állása 24 láb 1 hüvelyk (763 cm) magasságot ért el, az aggályok még az által is növekedtek, hogy a víz az un. Malomgátat a Viktoria malomnál is átlépte, s így a pesti oldala a fővárosnak kizárólag a váci és soroksári védgátak sorsától és tartósságától függött. Minthogy a jégnek Vácról a déli órákban való rohamos megindulása is jeleztetett, és este a főváros részei közti Dunán a jég a dühöngő vihar által felkorbácsolt hullámokon nagy sebességgel rohant, Ercsiből pedig a jég változatlan, nagy torlaszok által fenntartott szilárd állása jelentetett, s így a veszedelem a legnagyobbá vált. Adatott a Gellérthegyről az utolsó vészjel. Szerencsére azonban a vízveszély tetőpontját elérte, a víz többé nem áradt, mert a víz a Csepel-szigeten Százhalombatta és Tököl között áttörve, azon keresztül csapott át a sziget elbontása mellett a soroksári ágba. 5 óra 50 perckor beállott legmagasabb vízállás 24 láb 1 hüvelyk (763 cm) az egész éjen csekély hullámzás mellett változatlan maradt. Szombaton reggel 4 óra 45 perckor apadt fél hüvelykkel 24 láb fél hüvelykre (761 cm), s azóta lassan bár, de folyton apad, átlag mondhatni óránként egy hüvelykkel (2-3 cm-el). A főváros pesti oldalának a váci és soroksári védgátakon kívüli része egy tenger. A Rácváros mélyebb részei, valamint a Víziváros a gróf Andrássy palotáig víz alatt áll. Ó-Buda Békásmegyer felől víz által felülről is elárasztatott, csak néhány magasabb fekvésű utca áll ki a vízből. Az ottani hajógyár és a Margit-sziget, melyen az ár átvonult, egészen víz alatt állnak. Emberélet a fővárosban nem esett áldozatul. Ezen örvendetes tény, valamint az, hogy számos vagyon megmentetett, és általában a szerencsétlenség még nagyobb alakot nem öltött, valamennyi tényező ritka önfeláldozással és teljes egyetértéssel gyakorolt fáradtságos működésének köszönhető. A város hatóságai, úgy a központban levők, valamint az egyes kerületekbe kiküldött tagjai, a kerületi elöljárók, az árvízbizottság tagjai, a cs. és kir. katonai főhatóságok, a rendőrség, a főváros fiatalsága javából alakult mentő-társulatok, melyek némelyei önköltségükön szerelték fel magukat minden szükséges mentő-eszközökkel, végül a komnány tagjai és általa kirendelt némely közegei versenyeztek a buzgóságban és önfeláldozó közreműködésben.