Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
Ii községeket most kezdi még csak a víz jobban és jobban körülvenni és szövetkezve a pincékben és alantabb fekvő talajban mutatkozó fenékvízzel 152 is, mind több épületet tesz lakhatatlanná vagy legalább is veszélyessé. Kivált pedig az érsekújvári Duna 153 mellékén érezhető most már a hátráló vizek hatása nagyobb mértékben. A nagy Duna felől is még mindig hömpölyög a víz lefelé és február 26.-án, melyről az utolsó jelentés szól, még mindig voltak községek, melyek ez oldalról kaptak vizet. Bősről is beérkezett időközben a jelentés, mely szerint e községet február 23.-án és 24,én szintén körülfogta és részben el is öntötte a víz. Több ház beomlott, malmokban és egyéb jószágban is sok a kár, de emberélet itt sem esett áldozatul. Fel- és Albakára még most is csak ladikon lehet eljutni. Utakban és hidakon is nagy a pusztítás. Még kedvezőtlenebb a helyzet a galántai járásban. Deáki, Pered, Királyrév, Felső- és Alsószeli és Taksony az árvíztől alulról és felülről is körül van véve. Legszomorúbb azonban Zsigárd helyzete. A helység egy-két pont kivételével annyira el van merülve, hogy az utcákban csakis csónakokon lehetséges a közlekedés. Már is mintegy 50 lakóház van omladozó félben. Az embereket erőszakkal kell kiszállásolni. Zsigárdon alul még nagyobb lehet a veszedelem. Merő víztenger a vidék le egészen Komáromig. A szolgabíró a helyszínen van. A menekültek elszállásolásáról és élelmezéséről a legszükségesebbekre nézve gondoskodnak. A hetményi töltés-szakadás még mindig küldi ki vizeit a Vágból, más oldalról most már a Fekete víz és a Kis-Duna is kezd errefelé kiáradni. Taksonyból sem takarodott még el a Sárd vize és ott is ledőlt, vagy dűlő félben van már mintegy 10 ház. A hetményi szakadás, mihelyt hozzá lehet férni, el lesz zárva. Az intézkedések Nyitra megyével és a vágszabályozási kormánybiztossal egyetértőleg már megtörténtek. Szereden az árvíz leapadta óta az elázott házak közül már 100-nál több omlott részben, vagy egészen össze. A Vág és Dudvág folyók február 22. és 23.-i nagy áradása találkozott a Duna, Nyitra és Zsitva folyók alsó árjával, víz alá borították az egész jobb parti ártért, Csejtétől Gutáig. A bal parti ártért pedig Tornóctól Komáromig... Tornóc alatt a töltések 4 helyen szakadtak ki, a víz, nyílsebesen ömlik az amúgy is síktengerré változott ártérre... A megye élelmet oszt ki, a magánosok pedig könyöradományok gyűjtésén fáradoznak. Magában Szereden az első két nap alatt 1200 forint gyűlt össze." A Morva melletti Szentjánosról írták március 1.-én; „Őszinte részvéttel viseltetünk a főváros és a Duna mentében fekvő többi városai, falvai és vidékei iránt, melyek az árvíz által eddig még megmérhetetlen kárt szenvedtek, s ezen részvétünk annál őszintébb és bensőbb, minthogy magunk is, kik a szabályozatlan Morva s az ilyenkor szilaj Thaya 154 folyó torkolatának tőszomszédságában hazánk legnyugatibb vidékén lakunk, habár kisebb mérvű de vidékünk szegényebb voltánál fogva nem kevésbé érzékeny kárt szenvedtünk. Február 23.-án hozott a Morva és a Thaya roppant mennyiségű vizet és óriási jégtáblákat magával. Minthogy ekkor vidékünkön mindkét folyón a jég még nem indult, csakhamar roppant árvíz borította el a környéket Holicstól Dévényig úgy, hogy az egész vidék egy nagy tengerhez hasonlított. Az ár magával sodorta a Holics-Gőding, GajarDürnkrut, Magyarfalva-Angern és a Dévény-Schosshof nagy hidakat. Csak a Szentjánoshohenaui híd maradt meg. De, mivel a Szent Jánostól Hohenau felé vezető töltés széles átereszeinek nagy része annyira megrongálódott, hogy kocsik nem, gyalogolok pedig 152 Belvizekkel 153 Kis-Duna 154 A Morva jobbparti mellékvize Ausztriában.
