Dr. Vámosi Sándor szerk.: A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992)(Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)

és Maros torkolatánál nem foganatosították Paleocapa tanácsát; 3. A Szamos, Maros, Tapoly és a Körösök szabályozásánál ugyanazt a rendszert követték, mint amelyet a Tiszánál alkalmaztak. Bírálja Bedő Albert fásítási programját. BEDŐ Albert: Árvizek és erdők = Egyetértés, XXII. évf. 119. sz. 1888. ápr. 29. Az Alföld ármentesítését nemcsak a vízszabályozási munkákkal, hanem a vízgyűjtők rendezésével, fásítással is elő kell segíteni. Az elv hidrológiai számításokkal történő igazolása. Hydrotechnikus: A Tisza szabályozásáról I. = Egyetértés, XXII. évf. 122. sz. 1888. máj. 2. Vita gr. Andrássy Manó nézeteivel. A Tisza mederemelkedésének bizonyítása. Egy másik hydrotechnikus: A Tisza szabályozásáról II. = Egyetértés, XXII. évf. 122. sz. 1888. máj. 2. A talajvíz magassága és az árvíz nem függ feltétlenül össze, Ebben vitatja gr. Andrássy Manó észrevételeit. gr. ANDRÁSSY Manó: A Tisza szabályozás a múltban és jövőben = Egyetértés, XXII. évf. 123. sz. 1888. máj. 3. Véleménye szerint az évről évre nagyobbodó tiszai árvizek oka a létező vízjogi törvény, a malomjog megszüntetése, az árvíz idején hiányos gátvédelem és a túlzott bürokrácia. A fenti okok részletes kifejtése. A vízszabályozási kérdéshez = Egyetértés, XXII. évf. 124. sz. 1888. máj. 4. Javaslat a Tisza mederszélességének és mélységének biztosítását, valamint vízmagasságának leszállítását célzó munkálatokra. A tiszavölgyi társulattól = Egyetértés, XXII. évf. 124. sz. 1888. máj. 4. Beszámoló a központi bizottság üléséről, amely az árvíz okait igyekezett feltárni, és ennek megfelelő határozatokat fogadott el. Szekszárd-bátai védgáttársulat = Szekszárd Vidéke, VIII, évf. 42. sz. 1888. okt. 4. melléklet Beszámoló a porgányi zsilip töréséről, melyet Tóth Károly társulati mérnök vizsgált meg. Javasolja a decsi zsilip megvizsgálását, amely 1881-ben készült el. WEIN János: Védekezés az árvizek ellen - Levél a „Nemzet" szerkesztőjéhez = Nemzet (Esti Kiadás) VII. évf. 1888. ápr. 20. Az árvizek okai a vizek által a hegyekből lehozott hordalék. A jelenlegi gátrendszer elemese helyett a kotrásokat kell előtérbe helyezni. A hegyek erdősítésének szükségessége. KELETI Károly: Budapest, április 26. = Nemzet (Reggeli Kiadás) VII. évf. 2034. sz. 1888. ápr. 27. Az árvizek statisztikáját 12 évvel korábban elkezdték vezetni, de a munka abbamaradt. Most a vízrajzi osztály újra hozzákezdett az adatok gyűjtéséhez, melynek hasznosságát hangsúlyozza a rövid cikk szerzője. TÓKÖZI: Tóköz pusztulása = GYH, III. évf. 66. sz. 1888. aug. 19. A szabályozási munkák lassúsága az árvizekkel szemben kiszolgáltatottá teszi a Tóköz-vidékét. A győr-patonai csatorna = GYH, III. évf. 81. sz. 1888. okt. 11. Tudósítás a Rábapatona-Győr közötti 11 km-es Rába-csatorna átadási ünnepségéről. A társulati vezérkar névsora. A városi közgyűlés = GYH, III. évf. 83. sz. 1888. okt. 18. A tárgyalt ügyek között szerepelt a Rábaszabályozó társulat zsilipéinek állapota. A város újból szorgalmazza a zsilipek műszaki vizsgálatát. Rábaszabályozás = GYH, III. évf. 89. sz. 1888. nov. 8. A munkák során a hugoti átmetszés befejezése előtt áll, ezzel Réti és Kapi környéke ármentesíthető.