Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

egy új várost építenénk, és ezzel a dicső névvel örökítenénk meg. Azután, mivel a jövő számára az új vásártér a városban sokkal szűkebb lesz majd, ott, ahol most a Hatvani vonal fut, egy nagy vásárteret lehetne létesíteni, a ló-és marhapiacot pedig a vonalon kívülre, vagy pedig a Völgyelet egy részébe kellene elhelyezni. 0,-nál a piros pontozással jelölt vonalak a betorkoló zsilipeket mutatják, abban az esetben, ha egy hajózható kanálist hoznánk létre. Ezt a zsilipet pedig úgy kell megépíteni, hogy télidőben pallóval betakarható és leszorítható legyen; hogy a víz ne tudja felemelni, ha jégzajláskor egy bizonyos magasságot túllép, hanem mint egy bukógátnál, a víz e fölött a fedél fölött follyon át. A P,-nél lévő part fölfelé, ha mélyebben feküdne, mint a Völgyelet gátja, megemelendő, és füzessel beültetendő, hogy a Duna áramlata ne tudjon hátulról behatolni. Itt új házhelyeket is létesítünk. Q, Ezt a két szigetet a főáramlattól el kell zárni, továbbá R,-nél terelőműveket és körömfalat kell létrehozni, hogy a Budai Dunaág, amely az Országút és a budai Víziváros között még nagyobb veszéllyel fenyeget, ismét föliszapolódjon és végre a helyére kerüljön; a kis Budai szigetet — kívánatos lenne — hogy a víz egészen elvigye, amihez kezünk munkájával is hozzá kellene segítenünk, a nagy Margit-szigetnek pedig a partjait kéne megerősíteni. S, A II. sz. vázlaton észlelhető szigetcsúcsok számomra ismeretlenek, mivel azok nem lehetnek a Csepel-sziget csúcsai. — Itt szeretném a pontozott vonal szerint elzárni a Duna áramlatát, mivel a Duna folyamának hirtelen kiszélesítése rossz következményeket von maga után, és itt zátonyoknak és homokbuckáknak is kell lenniük, amik megakadályozzák a jégzajlást, és ártanak a hajózásnak. Erre különösen akkor kell figyelni, amikor a folyam mindkét oldalon egészen 215 öl szélességig beszűkül, hogy a folyamágyat mélyítse magának, utána viszont egy lehetőség szerinti egyenes irányban vezet, ezért, mint ezt már korábban is említettük, a Csepel-szigetet kéne körülásni, vagy, ha a sziklák útban vannak, robbantani. Ezt a tárgykört azonban nem tudom pontosan felvázolni, mivel ez esetben a négy térkép közül, amelyek a tulajdonomban vannak, egyik sem egyezik a másikkal, és a hely számomra ismeretlen. Ezt a főtárgykört szerény véleményem szerint egy - több ügyes hidraulikusból álló — bizottságnak szükséges kivizsgálás céljából átadni, és egészen pontosan megvizsgálni. A DUNA FOLYAMÁNAK SZÉLESSÉGE ÉS MÉLYSÉGE Az V. sz. ábrán található leírását a Duna folyamának egy térképéről vettem, amelyet Ignatz Kibler vázolt föl 1788-ban a legjobb szabadkezű rajzok közül kettő alapján, és a földrajzilag és hidrografikusan legpontosabb térképek alapján; itt a Duna közvetlenül a Margit-sziget alatt 342 öl szélesnek és 74 láb mélynek van leírva. — Ha valaki ezt a tárgykört kívánná kivizsgálni, úgy kész vagyok annak beküldeni ezt a folyamtérképet; — a szélesség szinte pontosan egyezik a II. sz. vázlaton X,-nél jelölt szélességgel. Milyen különbséget mutat azonban a magyar „Ismertető" c. lapnak 1837. 13. számában a második félév december 7-én megjelent Dunafolyam - átlag, amelyet Buda és Pest között mértek, és amit Nóvák Dániel úr rajzolt meg, — erről nekem is van egy (VI. sz. ábra) másolatom, ami szerint a folyam 120 öllel keskenyebb, mint X,-nél, és a legnagyobb mélység csak 29' 5". 51 év alatt 44 lábbal emelkedett volna a folyammeder, ez szinte nem is lehetséges, valószínűbbnek tűnik, hogy Nóvák úr a hajóhídnál mérte adatait; a Margit-szigetnél pedig Kibler mérései szerint egy csonk vagy egy lesüllyedt sziklahasadék is lehetne. Ezért lenne szükséges mégegyszer megmérni, hogy pontosan megítélhessük, valójában mennyivel lett magasabb a folyammeder azóta? Hiszen az ilyen emelkedéseknél természetes, hogy az áradások is mindig magasabbak és veszélyesebbek lesznek! — Azt pedig, hogy a folyammeder egyre inkább emelkedik, azok a homokbuckák is bizonyítják.