Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
illik előleges átázásnak kellene tulajdonítani sok építmény romját — megczáfolná e lett dolog — factum. De én nem is mondom, hogy ez volt volna általános oka olly sok ház megromlásának; mert legtöbb, mint a Theresia- József- és Ferencz-külvárosiak legfőkép azért düledeztek olly sebesen s olly borzasztó, irtóztató mennyiségben le, mivel jobbadán vályogbul, - vagy fölötte gyengén s hiányosan valának építve, homokon állanak, s azon tengerdagályként iszonyú súlylyal rájuk rohanó úgy-szólván kettős vízzel, melly a váczi és soroksári gátokat áttörvén azokat két oldalrul ostromlá, sehogy sem bírtak megvívni. Sok ház pedig, és aránylag a legjobb s legmagasabb helyen fekvő, minden előleges átázás és víznek hozzá jutása nélkül lett a felbőszült elemnek részbeni vagy tökéletes áldozatja; mi számosakat azon gondolatra hoza, hogy a vízveszélyt még földrengés is kísérte volna. Ezt azonban nem hiszem, az-az nem hiszem, hogy általános eletricai földrengés is elegyült volna a köz bajba; de hogy helybeli földrengések valóban mutatkozának itt ott, s mindig káros következésekkel, azt nem tagadhatni, mit azonban annak kell tulajdonítani, hogy több jól épült földalatti s bezárt levonó csatornák sokáig mentek valának az özöntül s ez csak utolsó pillanatokban rohant olly erővel s olly mennyiséggel beléjök, mikép az illy rejtett helyekbe zárt lég szabadultát tüstént sehol nem nyerhetvén; annyira összenyomódott, hogy ezen erő a víz terhével együtt vagy a csatornát magát, vagy a vele egybeköttetésben lévő sőt fölibe s tán hiányosan s aljas anyagbul épített házokat megrázni sőt feltörni volna kénytelen de még feltörni is. Úgy hogy aránylag sokkal több derék ház rontattatnék meg a legmagasb és ekkép legbiztosabbaknak tartott helyeken, mint az alanti — s úgyszólván dunamentiek közül; melly különös jelenést józanul egyedül úgy magyarázhatni, hogy ezek alapjait lassan érte a víz, s ekkép jóllehet lágyítgatá s alámosá azokat, légszorulásnak nem voltak kitéve, sőt a víz nyomása is minden oldalrul egyenlően hatott falaikra, amazok pedig, noha előlegesen víz nem áztatta aljaikat, a két nagyobb bajnak tudniillik a magukat súlyegyenbe tenni törekvő mind lég mind víz ellenállhatatlan dúlásának lettek martalékai. Számos falak repedezéseit a raktárokban felhalmozott repcze, több pincze leomlását pedig a bedugva ott volt üres hordók eszközlék: a repcze felduzzadó természete által, ha megázik — az üres hordók pedig azon lebegési hatásuk következtében, mellynek boltozat nem könnyen áll ellent, minthogy ennek valamint benyomása igen nehéz, sőt ha jó anyag, szinte lehetetlen, úgy feltörése viszony igen könnyű, s ahhoz szinte csak annyi erő kell, mennyi az ív részeinek fölemelésére szükséges. Nem egy de sokféle baj történt tehát Pest-Budán, s azokat nem egy de több oknak egybefolyása következtéié, mellyek a fentebb érintettekkel együtt körülbelül ezek: A Duna medrének hiányos léte Buda-Pest felett s kivált alatt Pestnek s Buda egy részének alacson fekvése. A két város nagy részének homokos undok talaja. És ezek a gyökér vagy is létszerű — organicus — hibák, mellyekhez még A ledűlt s megkárosodott épüietek vályogbul épültét, elegendő alap, semmi alap nélküliségét, könnyű s czéliránytalan építésmódját számíthatni. Az esetleges járulékos — accidentalis - okok pedig ezek: A roppant mennyiségű hó. Az aránylag kemény és hosszadalmas fagy. Pest s Buda talaja nagy részének előleges és olly sokáig tartott átázása. 8 — a bécsi, pozsonyi stb. jégnek akkor történt elindulta, mikor a csepeli jég gát még bilincsbe tartá a két várost; — a Dunának szinte átalyános szabálytalansága; — a földalatti vízcsatornák beszeglése-, és a rögtön beléjük rohanó vízértül okozott légcompressio; — s végre-bár milly csekély ágenseknek látszassanak is, s legyenek is csak a többiekhez képest a repczék duzzadása és a lebegő üres hordók.
