Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

tenni. „Szeretni kell embertársát", úgymond, „elnyomni minden kislelkű népséget em­beri sorsunkhoz ragadó ínséget és szenvedelmeket; nem tapsra, de minkeblünk megelé­gedése után vágyni; szóval: nem látszani, hanem tenni; s mindenek fölött nem csak pillanatokra de lankadatlan nemesnek lenni." Isten éltesse e nemes érzésű írót, mert mindent kimerített felszólítása által; s nincs egyéb hátra, mint szavait hű utánzásra méltatnunk. 4 A második kérdést illetőleg, hogy tulajdonkép mi érte a két várost és ennek mi volt hihető oka: ím ezek azon részletek, mellyek részint saját tapasztalásom, részint má­sok által estek tudtomra s egyszersmind azon okok is, mellyeknek azok jelenéseit ítéle­tem szerint tulajdonítani kell. A környéken s kivált Duna mentében esett rendkívül sok hó, és az e melletti na­gyobb hideg már Január 5 eszközlé a Dunának Buda-Pest közt beálltát, s mi különös, felette magas víznél, min nem lehetne eléggé csudálkozni, ha oka nem feküdnék olly igen közel s olly kézzel foghatólag előttünk. Oka pedig az, hogy mind azon jég, melly kezdve a Dunának sok helyen több mint ölnyi szélességű színét egészen elborítja. CD. 6 nél ölnyi szorosan kénytelen áttörni, s ha ezen áttör, mint része át is tör, mert sebes és mély e vonalnál a folyam, olly tömegekben települ le a jég Csepel szigete talajának fején és két oldalán, hol sem elegendő mélység sem elegendő sebesség többé nincs, mi­kép ott fenékig elzárja a folyamot, mellynek áttörhetetlen gátot vet, s tisztán magyaráz­za azon phaenoment miért állhat be a Duna Buda-Pest közt, mint az idén be is állott, olly magas víznél, és aránylag olly csekély hidegnél is, millyen a múlt téli vala, ha olly mennyiségű jeget hord a folyam, mennyivel terhelve volt ez utolsó alkalommal. Azt mondják a dologba tudomány szerint avattak, hogy a CD. vonal vagyis inkább túl ig a Duna legjobb része, mert legmélyebb s legsebesebb, s ekkép legtöbb vizet fo­gyaszt adott idő alatt. S ez kétséget nem szenved. De ezt azon függésben, mellyben a Duna fent és alant van e szoroshoz kötve, csak víz tekintetében állíthatni; mert a jég, mellynek hatása lebegő, azaz melly mindig a vizén feszlebegni törekszik, egészen más szempontba helyzi a dolgokat, s habár vizet többet fogyaszt is a CD. vonal adott idő alatt ölnyi szorosságnak daczára, mint például az vonal a Nádor-sziget 7 két oldalán, jóllehet itt ölnyi a szélesség; azért az illy széles téren fekvő jég ceteris paribus még is könnyebben elúszik éppen olly széles­ségű vizén, mint ölnyi szélességű tőcséren. Ezen állításomat a múlt jégnek nem csak beállta, de annak elindulta is minden két­ségen túl teszi. Ugyanis a jégzaj beállta előtt a két parton s kivált a pestin szinte éppen annyi jég tódult egybe s állapodott meg, mennyit a CD. vonal át nem ereszthetett; s mit iszonyú erőlködéssel magán túl sodrott — mi csak a jég természetelleni lenyomásá­val történhetik — mint azt éppen ezért mert fenekére volt sodrani kénytelen, Csepel szigetének talajára olly erővel ülteté le, mikép ott csakhamar keletkezek gát- és Buda­Pest közt nem csak beálla a jég, de annyira felduzzada a víz, hogy hetekig sőt hónapo­kig több lábbal magasabban állott a vízmérték Buda-Pest deréktáján, tudniillik ezen jéggáton felül, mint például Promontorium környékén, vagyis ezen gáton alul. És ezen okozat a jég beállása után mutatkozék. Annak elindulta azonban az említett nézet helyes­ségét még inkább bizonyítja; s ki a jégindulás jelenéseit figyelemmel tekinté, nem fogja tagadhatni, hogy csakugyan Buda-Pest vízi baját legfőkép a CD. vonali szoros és az az­zal olly közel egybenfüggő rögtöni elszélesedése a Dunának, s Csepel szigetének naprúl napra messzebb terjedő talaja képzi. És ezt részletesebben kell érintenem: Martius 13'kán reggeli 7 órakor az én vízmértékem szerint* mintegy 22'3" magasságon állott a víz és ez *A víz Mart. 13 túl kezdve 18 ig, küzködései és egybeütközései közt olly kevéssé irányzódhatott el, mikép tökéletes cynosarául egy vízmérték sem szolgálhat, minthogy ezek közt a rohanó víz szer­feletti habzásai következtében, némi helyeken bizonyosan több lábnyi különbözéseknek kelle lenni; mit egy most eszközlendő szoros nivellat is egybehasonlítása a volt áradásnak még mindenütt teljes hitelességben mutatkozó jeleivel, úgy hiszem, bizonyosan minden kétségen túl lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom