Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
vissza — a Csepel-szigetnél található!* Képzeljük el ezek után azt az esetet, hogy a Dunát Pest és Buda között a Gellérthegytől felfelé a Margitszigetig úgy szabályoztuk, mint ahogyan azt Győri úr kívánja. Ezáltal az árvizek veszélye nemcsak hogy nem szűnik meg, hanem még csak annál inkább megnő, mivel a Dunát magát keskenyebbé tettük, következésképpen ugyanaz a vízmennyiség is, amely most a Duna feleslegesen széles partjain szét tud terülni, csupán a városokba válhat visszaszoríthatóvá. Továbbá, miszerint Győry úr állítása szerint az ő általa közölt szabályozás esetén, a Dunának Buda és Pest között mélyebb medret kellene vájnia magának** s következésképpen ennek a hordaléknak azon nyomban a Csepeli Duna-szigetnél kellene lerakódnia, ami által a Duna itt még sekélyebbé válna. Hogy ennélfogva ezeknek az árvizeknek az okait megszüntessük, és hogy a Győry úr által is javasolt lánchídnak nagyobb biztonságot teremtsünk, azon a véleményen és meggyőződésen vagyok, hogy a Dunát Pest alatt, a Gellérthegy mögött és a pesti császári és királyi Dohányraktár mögött elkezdve, lefelé Budafok irányában, a Soroksári Duna-ág elzárásával — mint ahogyan ezt Győri úr is javasolja — kellene mindenekelőtt szabályozni. Ameddig a Dunának ez a szakasza nincs szabályozva, addig úgy hiszem, hogy Buda és Pest az árvizek veszélyétől nincs biztonságban. Teljesen más dolog az is, hogy Pest és Buda között egy lánchidat akarunk építeni és egészen más egy teljes Duna-szabályozásról akarni véleményt mondani. A híd egy helyi ügy Buda és Pest között, 5 a Duna-szabályozás pedig sokkal inkább fontos az egész ország számára. Egy híd építése más célok és szabályok szerint készül, s a Duna-szabályozás megint csak mások szerint. Egy hídépítés esetében teljesen más kérdéseket kell megválaszolni, mint a Duna-szabályozás alkalmával és a Duna-szabályozásra vonatkozó kérdéseknek, nézeteknek, céloknak és előnyöknek, vagy hátrányoknak ez a különbözősége az, amit Győry úr műve egyáltalán nem tartalmaz, és nem is tartalmazhat, mert mint már mondottuk az ő törekvése és célja teljesen különbözik és különbözött is mindig ezektől a céloktól. Minthogy én ennélfogva Győry úr jóhírűen említett művét nem tudom elfogadni egy teljes Duna-szabályozás terveként, mégis azt kívánnám, hogy nagyon sok szempontból megvizsgálva valamiféle alapos munkát olvashassak írott formában a Duna-szabályozásról. Mert a legnagyobb műértők és vízszabályozási szakemberek véleményei és nézetei is olyan különbözőek lehetnek ebben, mint amilyenek vannak és voltak ugyanők az állandó, Pest és Buda között építendő híd kérdésében. így pl. anélkül, hogy más elkészült hídterveket figyelembe vennénk, itt csak a lánchíd három tervére akarnék hivatkozni, amelyeket Győry úr. Vásárhelyi úr és az angol Clark és Rennie urak készítettek számunkra. Mindezek a műértők mély és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a hidraulika és a hidrotechnika területén, de javaslataik mégis egészen lényegesen eltérnek egymástól. Győry úr úgy gondolja, hogy a hidat egy pillérre lehet felépíteni és ilyen szempontból hozza fel okait és számításait. *Lásd 1839-es Pesti és Budai útmutatómat, 4. évfolyam 30. oldal 2. §. Továbbá Job. Trattner úr kitűnően és pragmatikusan megírt müvét a „Der Eisgang und die Überschwemmung der Donau in Ungarn Im Marz 1838." (Jégszakadás és Duna' kiáradása Magyar Országban 1838 évi böjtmás haván...), ahol a 37. és 38. oldalakon ez olvasható: A még Pest alatt álló jéghalommal mindenki aggódó türelmetlenséggel nézett szembe. így a jégzajlás ismét megrekedt, mert a jéghalmaz a Csepelszigetnél még mindig szilárdan állt. A Duna hirtelen duzzadt..." **(?) E kérdőjelet azért használom, mivel előttem a Duna-meder Pest és Buda közötti alaptalaja ismeretlen, mert ha e talaj nagyon nagykavicsos, köves, agyagos vagy kemény, úgy várható amit Hadaly professzor Hidrotechnikájában tanít: Quodsi (fluvius profunditatem) ob soliditatem soli assequi nequiverit, extra ripas, praecious forte faciie superabíles eragabitur, totam circumsitam regionem cum ingenti saeoe detrimento inundaturus." Cjyőry úr partmagasságát illetőleg, aki gátjainak magasságát (34. oldal 9. §) 10—11. lábban adja meg, mégis azt hiszem, hogy bár ez a part normális vízállás esetén elegendően magas, de rendkívüli jégzajlások és árvizek előfordulása alkalmával túl alacsonynak lettek megadva.
