Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Somfai Balázs: A bányászok szerepe Veszprém megye ötvenhatos megmozdulásaiban

L. László uzsai bányász mint gyanúsított rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyve (Részlet) Tapolca, 1958. január 6. Hogy és mi késztette arra, hogy részt vegyen a népi demokrácia elleni támadásban ? Engem mint brigádvezetőt javasoltak a forradalmi munkástanácsba. Ezt a megbízatást én elfogadtam. Egyetértettem általában azokkal a követelésekkel, amelyek ebben az időben felszínen voltak, és igyekeztem is ezek megvalósulásába[n] közreműködni. Milyen tevékenységet fejtett ki az ellenforradalom ideje alatt, főleg november 4-én és utána? Október 24-én szereztem tudomást arról, hogy kitört az ellenforradalom, emlékezetem szerint 26-én állt le a bányában a munka. A következő napon pedig gyűlésen meg lett választva a forradalmi munkástanács, melynek én is tagja lettem. Emlékezetem szerint 28-án vasárnap valaki megrongálta a bányában a villanykapcsolókat, ami miatt aztán mi úgy döntöttünk, hogy katonákat hozunk a bánya őrzésére, gépek őrzésére, vagy pedig fegyvert szerzünk. A munkástanács kettőnket B. Józseffel beküldött a járási forradalmi tanácshoz, ahol közöltük a munkástanács kérését. Azt a választ kaptuk, hogy katonákat nem tudnak adni, hanem majd fegyvert biztosítanak. Egy-két napra rá ki is hoztak tudomásom szerint 4 db géppisztolyt <és> [a] hozzávaló lőszerrel. A kézigránátokat, puskákat, benzines palackokat november 4-én hozták ki. Megfelel a valóságnak az, hogy a gyűlést mi hivattuk össze B.-vel, ezen a gyűlésen valóban beszéltem olyanról, hogy Sz. párttitkár hagyjon fel a légből kapott dumáival. Azt azonban nem mondtam, hogy megszűnt a kommunista párt. A nemzetőrség parancsnoka úgy lettem, hogy azok, akik nemzetőrségbe voltak beosztva, azok megválasztottak parancsnoknak. Megfelel a valóságnak, hogy rendszeresen, naponta bejártunk a járási forradalmi tanácshoz, azonban név szerint azokat nem ismertem. November 4-e előtt semmiféle utasítást nem kaptunk. November 4-én hajnalban szolgálatban voltam, amikor tudomást szereztem a szovjet csapatok megindulásáról, telefonon szóltak ki a járási forradalmi tanácstól, hogy a forradalmi tanácstól valaki menjen be. Én közöltem ezt a munkástanács elnökével, aki azt mondta, hogy én menjek be. Én be is jöttem és a járási tanácsnál (forradalmi)

1 egy idős, vékony, szemüveges emberrel beszéltem - akinek a nevét nem tudom -, aki arról beszélt, hogy hogyan kell helytállni, hogyan kell az ellenállást megszervezni, utána el is mentem azonnal vissza Uzsabányára. Én közöltem azonnal a munkástanács elnökével, hogy milyen utasítást kaptam, aki azt válaszolta, hogy „Uzsabányán