Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

tül ők birtokolták, a királyok örökös joggal az esztergomi érseknek adományozták, és amint megtudtuk, egyszersmind törvényt is hoztak róla: „A városnak malom építése céljából ne legyen joga ebben a vármegyében sem a zavaros, sem pedig a üszta vízhez." Ez a malom egyébként hét kőre forgónak van megépítve és sohasem szünetel benne az őrlés. — Ezekből a jövedelmekből különben, amelyeket áttekintettünk, nemcsak a bányamunkásokat és a város szolgáit kell fizetni, hanem az Isten szolgálatára rendelt személyeket is, adott oklevelével. Johannes de Scptemtiliis, sőt Henrik Münch is eltávozván azonban az élők sorából, ez utóbbi özvegyét, Orsolyát valamely hatalmaskodó emberek megháborították a malom birtokában. Utószülött László király tehát nem csupán visszaadta Orsolya aszszonynak és örököseinek a malmot három. 1453-ban, Körmöcbányán kelt oklevelével, hanem az ugyanabban az esztendőben Pozsonyban, Szent Dorottya ünnepén kibocsájtott adománylevelével meg is erősítette [ Ienrik Münch örökösei számára ama régi adományt. így állott tehát a körmöcbányai malom dolga egészen addig, amíg Széchy Dénes kardinális és esztergomi érsek négyezer forintnyi összegen meg nem váltotta azt a Münch-örökösöktól. A vásárlást támogatta Korvin Mátyás is részint beleegyezésével, amelyet egy, az 1464. esztendőben kiadott oklevele által nyilvánított ki, részint pedig királyi adományával is, amelyet az 1464. esztendőben kelt különös adománylevelébe foglalt bele. Széchy Dénest Korvin Mátyás parancsára a budai kanonokok iktatták be a malom birtokába még ugyanabban az esztendőben, a Sarlós Boldogasszony ünnepe utáni legközelebbi csütörtökön. Ettől az időtől kezdve van a malom az esztergomi érsekség örökös birtokában.