Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)
Körmöcbánya város története
ségre tett szert váratlanul. — Én nem vágyódom sem az arany, sem pedig a gazdagság után, s ezért nem is akartam emiatt hosszabb ideig Körmöcbányán maradni, hogy ezt szükség volt rá, nagy mennyiségű választóvizet akart készíteni, amelyet a pénzverésre szándékozott felhasználni. E célból tehát gálicot vásárolt, amely az előző napon érkezett hajón Magyarországról - a város ugyanis, amelyről beszélünk, egy folyó partján fekszik. A vásárolt gálicot a szokott módon összekeverte salétrommal és teljesen a szokásos eljárásnak megfelelően ebből párolta le a választóvizet. .Azután elkezdte ebben a választóvízben feloldani az ezüstöt: és az egynyolcad része fekete por formájában leülepedett. Arra gyanakodván, hogy a választóvíz nincsen eléggé kicsapatva és megtisztítva, ismét próbát tett új választóvízzel és új ezüsttel - ámde ugyanaz történt. Aztán próbát tett más fajta választóvízzel is, olyannal, amelyet nem ebből a gálicból készített: és cgv egész márka ezüst alig tartalmazott fél drachma aranyat. Emiatt új aggodalmakba esvén, attól kezdett reszketni, nehogy az egész választóvíz hatástalan legyen és veszendőbe menjen: a fekete port ugyanis üledéknek gyanította, hiszen nem is remélte, hogy ekkora szerencséje legyen. Végül - ahogyan szokás — elhajtván, megédesítvén és mésszel megfehérítvén a választóvizet, rájött, hog) r a por: színarany! Hálát adván tehát Istennek és hallgatván a dologról, semmi mást nem cselekedett, csak ezen a módon oldotta az ezüstöt a választóvízzel: és - azt egyik személyes barátjának vallotta be - a mondott tíz mázsa gálicból (csupán ennyit vásárolt ugyanis) és az abból készített választóvízből tízezer dukát nyereségre tett szert, amiből nemcsak az összes tartozását kifizette, hanem még a korábbi szilárd helyzetébe is visszakerült. Amikor pedig elhasználta a választóvizet és elfogyott a gálic is, soha többé nem tudta ezt megcsinálni, jóllehet ő maga is elutazott Magvarországra, annak okáért, hogy megtudakolja: milyen fajtájú volt ama gálic." - Eddig Becchcr.
