Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

BEÉR MIKLÓS: Mindszenty József hercegprímás történelmi jelentősége

családjából hatalmi szóval kiszakítani nem szabad. Felemeljük szavunkat az ártatlan gyermekek, aggok, betegek érdekében a nemzeti gettó, a kapkodó ide-odatelepítések ellen, amelyek végre is teljes jogbizonytalanságot idéznek elő, sőt az országot az ellátástalanságba hajszolják bele." A hercegprímás valóban a nemzet, de egész Európa lelkiismerete volt. Felelős aggodalma jut kifejezésre abban a püspökkari körlevélben is, amelyet 1945. októberében adtak ki a választások előtt: "Választások előtt áll a magyar nép. Nagyon sok függ attól, hogy a jelen körülmények között milyen irányban nyilvánítja akaratát az ország. Lelkiismeretbe vágó kérdés ez, s épp ezért kötelességünknek érezzük, hogy e fontos elhatározás előtt híveink segítségére siessünk. Nem avatkozunk be a választási küzdelmekbe, nem foglalunk állást egyetlen párt mellett sem, de az igazság és a kötelesség elveit kifejtjük, hogy minden katolikus hívő szerintük válasszon. Az állami élet jövő berendezkedése kétségtelenül csak a demokrácia elvei szerint történhetik... Meg kell mondanunk, hogy a magyar közéletben sok, nagyon sok olyan jelenséget tapasztalunk, melyek a tiszta demokrácia elveivel éles ellentétben vannak. Meg kell mondanunk, hogy ez az irányzat újabb veszélyekbe sodorhatja szerencsétlen és súlyosan megpróbált hazánkat. Meg kell mondanunk, hogy keresztény választó nem adhatja a szavazatát olyan irányzatra, mely újabb elnyomást, újabb erőszakos uralmat, a természettörvények mellőzését felelőtlenül és sűrűn elköveti" Mindszenty hercegprímás decemberben végre kijut Rómába, ahol nagy szeretettel fogadta XII. Pius pápa. Hazatérve, megrázó élményekkel eltelve számol be erről a találkozásról mindenütt, ahol megfordul: Csepelen, a Szent István Társulat közgyűlésén, Balassagyarmaton. Sugárzik minden szava az örömtől. A pápa szereti a magyarokat. Mindszenty József hercegprímás éber szemmel figyelte az eseményeket és világos fejjel, rendíthetetlen meggyőződéssel, megfélemlíthetetlen bátorsággal reagált mindenre. Kezdettől fogva tisztában volt a kommunista hatalom szándékaival. Harcolt az iskolákért, a szerzetesekért, a hitoktatás ügyéért. Mindenütt ott volt, ahol valakit bántottak, azonnal szót emelt, amikor erkölcsi értékeket csorbítottak. Harcolt szóval, tollal és imádkozott. 1946. januárjában Árpádházi Szent Margit példájára engesztelésre szólította fel a magyar híveket. "Nem véletlenül hoztam magammal Veszprémből a magyar Sión ormára címeremben Szent Margit képét.